Márton-napi hagyományok: vond be a gyerekeket is!

Újborkóstolás, állatterelés, időjóslás, libaevés: ezek mind a Márton-naphoz kapcsolódó szokások évszázadok óta. Szent Márton az egykori Savaria szülötte, a középkor legkedveltebb szentje volt. Jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével emelkedett társai fölé. Életét számos csoda kísérte. Gyermekednek is mesélhetsz a különleges püspökről, és készülődhetsz a babonákkal övezett napra.

Ezt kell tudnod Mártonról
Szent Márton 316-ban Savariában született egy római katona gyermekeként, és szülei akarata ellenére követte a katolikus vallást. Franciaországban légióskodott, amikor egy didergő koldussal találkozott, megesett rajta a szíve. Köpenyét kardjával kettéhasította, és az egyik felét a szegény ember vállára borította. A legenda szerint a koldus maga Krisztus volt. Nem sokkal később Márton Isten szolgálatába állt.

Márton, a libák, és egyéb babonák
A legenda szerint, amikor híre ment, hogy Mártont püspöknek szemelték ki, a küldöttek elől menekülő a kedvelt szent ludak óljába bújt.  A szárnyasok olyan zajt csaptak, hogy elárultak a rejtőzködő Mártont. Ezért fűződik november 11-hez a libaevés hagyománya. A régi öregek szerint, aki Márton napján libát eszik, egész évben nem éhezik. Az állat csontjából pedig sokszor megjósoltak a következő hónapok időjárását. Úgy tartották, ha a liba csontja fehér, havas, kemény tél következik. Ha barna, akkor fekete karácsony valószínű. Régen dolgozni sem lehetett Márton napján. Aki mosott, nagy valószínűséggel elvesztette jószágait a következő esztendőben. Az elbeszélések szerint november 11-én kapták meg a pásztorok az éves járandóságukat, amit ünnepségekkel koronáztak meg. A gazdák pedig ekkor gyújtottak először gyertyát. A György napján kihajtott állatokat ekkor terelték téli szállásukra. Márton ünnepén a pásztorok vesszőt osztogattak, hogy az elűzze a betegséget.
A hiedelem úgy tartja, Márton az újbor bírája, azaz ilyenkor már kóstolható a friss nedű. Aki november 11-én éjjel álmodik, arra boldogság vár. Az ősi néphit szerint ezek az őszi ünnepségek arra szolgáltak, hogy elűzzék a rossz szellemeket, és termékennyé tegyék a földeket. Épp ezért rendeztek bálokat, vásárokat Márton-napkor.

Gyermekekkel ajánlott
– Elevenítsd fel csemetédnek a püspök életének történetét, akár verses formában.

Szent Márton dal
Szent Márton hóban lovagolt,
lova a szélnél is gyorsabb volt.
Szent Márton lovagolt vígan,
meleg köpenybe burkoltan.

A hóban koldus vacogott,
nem viselt mást, hitvány rongyot.
„Ó, légy a segítségemre,
vagy megvesz az Isten hidege!”

Húzza Szent Márton a gyeplőt,
megáll a didergő előtt.
Szent Márton éles szablyája
a meleg köpenyt szétvágja.

Felét Szent Márton od’adja,
koldus hálásan fogadja,
de Szent Márton már vágtat el
köpenye másik felével.

– Készítsetek lámpást, ha lehet, csatlakozzatok egy felvonuláshoz. Számos egyszerű, de mutatós lámpást találhatsz a Pinteresten!

– Látogassatok el egy Márton-napi vásárba.

– Taníts a kicsiknek libás verset! Ez az egyik legaranyosabb:

Juhász Magda: Libanóta

Gágog a sok kis liba gá-gá-gá,
ráfelel liba mama gá-gá-gá,
a nap is rájuk nevet ,
oly vidám ez a sereg ,
mond te is utánuk , hogy gá-gá-gá!

Gágognak hajnal óta gá-gá-gá,
szép ez a liba nóta gá-gá-gá,
meglátod te is tudod ,
ha velünk együtt fújod ,
mond te is utánunk , hogy gá-gá-gá!

– Ne felejtsetek el libát enni!