Mutatós textiltök varrás nélkül: őszi dekoráció újrahasznosított anyagokból
Így végezhet terhesgondozást a szülésznő júliustól
Július 1-jétől már a szülésznők is végezhetnek terhesgondozást, de az új szabályozás a várandósság megállapítását és az erre vonatkozó rizikóbesorolást továbbra is az orvos hatáskörében tartja. Összegyűjtöttük, amit a változásról tudni érdemes.
Mikor segíthet a szülésznő?
A várandósgondozásról szóló miniszteri rendelet értelmében szülésznő kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos által megállapított, alacsony rizikójú várandósság esetén végezheti terhes nők gondozását. Ez semmiféle veszélyállapotot nem idéz elő, viszont megadja a jogot a várandósoknak arra, hogy a szakorvos helyett a szülésznő segítse a terhesség során és legyen vele a szüléskor is.
A rendelet ugyanakkor azt is rögzíti, hogy ha a szülésznő által végzett várandósgondozás bármely szakaszában a várandósság magas rizikójának gyanúja vetődik fel, akkor a a várandóst haladéktalanul szülész-nőgyógyász szakorvoshoz kell irányítania. Magas rizikófaktor esetén a további terhesgondozást a szülész-nőgyógyásznak kell folytatnia.
Kikhez fordulhatunk?
Csak azokat a szülésznőket kereshetjük fel terhesgondozáson, akik valamelyik felsőoktatási intézmény alapképzési szakán vagy főiskolai karán szereztek megfelelő szakképesítést, emelt szintű vagy felsőfokú szülésznő szakképesítéssel rendelkeznek, illetve azok, akik egészségügyi szolgáltatónál szülésznőként foglalkoztatnak, vagy rendelkeznek a szülésznői tevékenység végzésére jogosító, érvényes működési engedéllyel és felelősségbiztosítással.
Amit a szülésznő még tehet:
A kötelező vizsgálatok a terhesgondozási könyvben szerepelnek majd, abba – az eddigi gyakorlattól eltérően – már a szülésznők is tehetnek bejegyzéseket. Erre mostanáig nem volt lehetőségük, így a rendelet életbelépésétől megszűnik a várandósok eddigi „felesleges küldözgetése” a védőnőkhöz.