Milyen is a tökéletes bébicsősz? Természetesen minden szülő álma, mert alkalmazkodó, rugalmas, empatikus, egyszerre tíz dolgot képes zokszó nélkül végezni, és egyszerűen mindig ott van, ha kell. Az őszi sulikezdéskor jól jön néhány tipp, mire figyeljünk a megfelelő pótmama kiválasztásakor.

Az ősz sok család életében hoz döntő változásokat: iskolakezdés a gyerkőcnek, anyu visszamegy dolgozni, vagy munkahelyet vált, apu munkarendje megváltozik, és így tovább… Szeptember elején sok család szembesül a ténnyel: külső segítségre van szüksége. Főleg ha nem áll rendelkezésre egy pörgős nagymama vagy a szülők munkabeosztása teszi lehetetlenné, hogy óvodába, iskolába fussanak a kicsiért. A megfelelő bébiszitter megtalálása azonban sokaknak nagy kihívás, és félve, inkább kényszerből vágnak bele. Íme néhány jó tanács, hogy kevesebb aggódással, céltudatosan nézzünk az új kihívás elé!

Őszintén az igényekről
„Mindegy, ki lesz az, csak találjak valakit, akit szeret a gyerekem, és lehetőleg pár nap alatt, mert szorít az idő!”- valószínűleg sokunk fejében kattog ez a mondat, pláne, ha amúgy is feszültek vagyunk az új munkahely miatt, nem hiányzik még a “castingolás” nyűgje is nekünk! Épp ezért hajlamosak vagyunk elnagyolt információt adni a bébiszitternek arról, milyen elvárásokat is támasztunk felé. Például a munkaidő meghatározásakor elsumákoljuk, hogy sokszor fogunk késni, és szeretnénk, ha segítőnk rugalmasan állna hozzánk. Persze, hogy nem kötjük az orrára, mert a végén még nem vállalja el a munkát, aztán ott vagyunk, ahol a part szakad! Vagy nem tisztázzuk előre, hogy néha jólesne, ha a bébiszitter este nemcsak a gyerekeknek főzne vacsorát, hanem a család többi tagjának is készítene egy-egy adagot. Az interjú előtt gyűjtsük össze a kritikus helyzeteket érintő kéréseinket, igényeinket. Ugyanígy érdemes összeállítani saját házirendünket (akár írásban rögzítve), melynek betartását aztán következetesen elvárjuk. Hosszabb távon megtérül, hiszen így segítőnk is tudja, mit vállal, kisebb az esélye, hogy faképnél hagy az első héten. Ráadásul nekünk is dupla stressz újból segítség után rohangálni, ha beindult a munka és az iskola. És arról még nem is beszéltünk, hogy könnyebb bizalmi kapcsolatot kiépíteni bárkivel, ha már az elején őszinték vagyunk.

bébiszitter

Fiatalt vagy időset?
Örök dilemma, ki válik be hosszabb távon. Sokan a pótnagyikra esküsznek, hiszen ők már felneveltek egy (vagy lassan kettő) generációt, tudják, mi a dörgés. Tudnak fegyelmezni, tekintélyt parancsolóak és kellő tapasztalattal rendelkeznek. Sok anyuka jobban bízik bennük, mint egy fiatal csitriben, aki ráadásul csinos is, így az amerikai filmek mintájára természetesen behálózza majd apukát, aztán lesz haddelhadd, ami legrosszabb esetben válással végződik. Viccet félretéve, mindkét korosztálynak megvannak az előnyei és hátrányai. A huszonéves, egyetemista lányok, akik suli mellett segítenek, valószínűleg rugalmasabbak (ergo jobban ugráltathatod őket bármelyik napszakban), mint egy idős néni, akit bármikor elővehet a hátfájás, és már kevésbé flexibilisebb. Ráadásul köztudott, hogy a gyerekek is szívesebben játszanak fiatalabbakkal, akiknek szinte még fenekén a tojáshéj. Az idősebbek, anyukák és nagymamák már nem függetlenek, várja őket otthon család és felelősség, tehát kevésbé tudnak alkalmazkodni az igényeidhez. Cserében viszont könnyedén átveszik tőled a háztartást és a főzést is, hiszen pontosan ugyanezt csinálják otthon is. A kor kiválasztásánál tartsd szem előtt, Te kivel tudnál jól együttműködni: egy fiatal lánnyal, akit jobban irányíthatsz és formálhatsz, vagy egy idősebbel, aki már önállóbb, viszont ezért valószínűleg kevésbé szereti, ha beleszólsz a dolgaiba. Kellő önismerettel eldöntheted, mennyire tartod magad dominánsnak, mennyire vagy képes mások módszereire (főztjére) hagyatkozni.

A gyerek választ?
Mondják, a gyerekek hiperérzékeny receptoraikkal ösztönösen megérzik, mi vagy ki nekik a jó. Ha egy bébicsőszjelölttől az első percben tartanak, az intő jel lehet, bármennyire is kitűnők a papírjai, beszél három nyelvet, és énekel gyerekdalokat fejen állva. Semmiképp ne erőltessük saját elképzeléseinket a gyerekünkre, elvégre is nem nekünk kell a felvett személlyel töltenünk napi több órát! Ellenben azzal sem értek teljesen egyet, hogy egyedül a gyerekre bízzuk ezt a döntés, és saját igényeinket, óvatosságunkat is háttérbe szorítjuk emiatt. Végső soron az a legjobb, ha a „jóváhagyó” szerepbe helyezkedünk, és miután gyerkőcünk határozottan letette voksát a bébiszitter mellett, mi is leellenőrizzük, minden klappol-e vele, és csak aztán alkalmazzuk.

Bennlakásos dadust szeretnék
Külföldön nagy divatja van a bennlakásos (live-in) dadusok alkalmazásának, nálunk még kevésbé elterjedt ez a forma, főleg azért, mert egy nagyvárosban élő átlagcsalád lakásában nincs erre hely. Ha mégis belemennénk abba, hogy valaki hozzánk költözzön, akkor még alaposabban át kell gondolnunk, milyen személyiségű legyen az illető. Az anya-bébiszitter kapcsolat természetes (és ezen nincs semmi szégyellnivaló) velejárója ugyanis a féltékenység, tudat alatt soha nem fogadjuk el, hogy porontyunkhoz bármilyen másik nőszemély közelebb állhat, mint mi magunk. Egy együttlakásos szituációban, ahol a gyerkőc sokkal több időt tölt a pótmamival, ez az érzés felerősödhet, és halmozott konfliktusokhoz vezethet. Arról nem is beszélve, hogy azt az embert mindig nehezebb elviselni, aki folyton körülöttünk sertepertél. A bennlakásos dadus kiválasztása tehát még alaposabb önismeretet és körültekintést kíván, miközben a következő kérdéseket kell feltennünk magunknak: „Tudnék én ezzel a nővel egy fedél alatt élni?”, „Mennyire erős személyiség, mennyire alkalmazkodó?”. A bébiszittert pedig mindenképp faggassuk ki, hol szándékozik a hétvégéit eltölteni, mert ha marad a szabadnapjain, akkor ez a helyzet sokkal több probléma forrása lehet.

gyerekkel

Anyagiak – Nem éri meg a sóherség
Bár a bébiszitter-tarifák elég alacsonyak manapság ( a korábbi évekhez képest is) Magyarországon, én mégis azt mondom, 500 forintos órabérrel csak az szúrja ki dadusa szemét, aki cserébe nem vár minőségi szolgáltatást. Ha azzal érvelünk, hogy nincs keret a bébiszitterre, csak magunknak ártunk, hisz magasabb bérért tudat alatt az elvárásaink is magasabbak lehetnek- és ezt a dadus is tudja. Mielőtt Párunkkal megállapodunk egy árajánlatban, gondoljuk át, hogy ezért a pénzért milyen szolgáltatásokat szeretnénk kapni, és ezeket világosan közöljük is, miután bejelentettük a tarifát. Az első lehető alkalommal tegyük szóvá, ha hiányolunk valamit, mert a későbbiekben- az első fizetés után- már nehezebben vonjuk felelősségre a bébiszittert a mulasztásokért.

Sokan azt gondoljuk, a tökéletes Mary Poppins majd magától besétál (ernyőjén berepül) családunk életébe. A tévhittel ellentétben azonban rengeteg minden múlik rajtunk, mi mennyire vagyunk tisztában saját kívánalmainkkal és igényeinkkel. Tudjuk, milyen stílus jön be, melyik kevésbé, mennyire vagyunk képesek tolerálni a családunk életében bekövetkező, szükségszerű változásokat. Ha igazán eltökéltek és céltudatosak vagyunk, meg fogjuk találni azt a személyt, aki így is prímán illeszkedik családunk életébe.

Jász Veronika