A fogyás-visszahízás csapdájában – ezért felejtsd el a diétát, ha súlyfelesleged van
A 21. századra elérkeztünk oda, hogy világszinten a túlsúly több emberéletet követel, mint az éhezés. Ez ellen pedig mindenkinek egyénileg kell tennie. A május 15-i Európai Elhízás Elleni nap valódi problémára hívja fel a figyelmet.
Kevés ember van, aki az élete folyamán valamikor ne szembesülne a lassan rákúszott felesleges kilók jelentette problémával. Van, akinek tizenéves kora óta a folyamatos diéta-visszahízás körében telik az élete, és van, aki középkorúan döbben rá, hogy az elmúlt évtizedekben szép csendben feljött rá akár tíz-húsz plusz kiló is.
A túlsúly pedig probléma. Nem elsősorban esztétikai, hanem egészségügyi. A normál testtömegindex (BMI) 18 és 25 között van, 25 és 30 között túlsúlyról, 30 fölött pedig elhízásról beszélünk. (A testtömegindexedet úgy számíthatod ki, hogy a testsúlyodat elosztod a méterben megadott testmagasságod négyzetével. A neten rengeteg ilyen kalkulátort találsz). Már egy viszonylag enyhe túlsúly is hajlamosít egészségügyi problémákra, az igazi veszélye ennek az állapotnak azonban az, hogy innen már csak egy lépés az elhízás, ami sokszorosára növeli a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és akár bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát is. Az elmúlt bő egy évben az is kiderült, hogy a Covid-járvány fiatalabb áldozatai is nagyrészt túlsúlyosak voltak, többségük ehhez kapcsolódó alapbetegségekben is szenvedett.
Nem túlzás tehát a megállapítás, hogy néhány plusz kiló akár évtizedeket is elvehet az ember életéből. Meg kell tőlük szabadulni, lehetőleg úgy, hogy ne is jöjjenek vissza. Ez pedig sokszor szinte kivitelezhetetlennek tűnik.
Miért nem hatásos hosszú távon a fogyókúra?
Megszületik tehát az elhatározás: le kell fogyni. Sokan lelkesen vetik bele magukat ilyenkor a különböző szigorú fogyókúrákba, amelyeket rendszerint nincs is erejük végigvinni, vagy ha mégis, a diéta abbahagyása után nem sokkal azt veszik észre, hogy még több ment vissza rájuk, mint amennyitől nagy szenvedések árán megszabadultak. Mivel magyarázható ez a jelenség?
„A drasztikus diéták mindig visszaütnek hosszútávon. Gondoljunk csak bele: a plusz kilók sem pár nap alatt jöttek fel, akkor hogyan várhatnánk el, hogy pillanatok alatt formába jöjjünk? A koplalással, léböjt kúrával és egyéb gyors módszerekkel leadott kilók azonnal visszajönnek, ahogy újra elkezdünk rendesen enni, mivel ennek a jelentős része víz és bélsár volt, nem pedig a felhalmozódott felesleges zsírmennyiség.” – magyarázza Várhegyi Mirella táplálkozási tanácsadó. Mint mondja: az alapanyagcsere (BMR) azt mutatja meg, mennyi kalóriára van a szervezetünknek szüksége az életben maradáshoz, tehát a légzés, a szív és a szervek működtetéséhez. Ennek értéke egyénenként változó, de általában 1500 kalória/nap körül alakul.
Ezért veszélyesek a drasztikus diéták: „Ha túl kevés kalóriát viszünk be, a szervezet megijed, és a kezdeti fogyás után tartalékolni kezd. Mindemellett az alap funkcióit sem tudja ellátni a testünk, úgyhogy ránk törhet folyamatos fáradtság, hajhullás, nőknél pedig gyakori a menstruáció kimaradása.
Az életmódváltás viszont szelídebb módszer. Lehet, hogy nem hoz olyan gyors eredményeket, de a testünk hosszútávon meghálálja. Egy testünk van csak, vigyázzunk rá nagyon, és legyünk vele türelmesek!”
Tippek a tartós életmódváltáshoz
Nem fogyókúrában érdemes tehát gondolkodni, hiszen az hosszú távon nem vezet eredményre, hanem olyan táplálkozási és sportolási szokások kialakításán kell dolgozni, amelyeket nagyon hosszú időn keresztül, akár egész életedben tartani tudsz. Mindezekhez a következőket kell átgondolni:
– Ahogy a plusz kilók nem néhány hét alatt jöttek fel, ugyanúgy nem is lehet néhány hét alatt megszabadulni tőlük. Az egészséges fogyás mértéke függ a súlyfelesleg mértékétől, de még nagy túlsúly esetén se számíts heti 1 kg-nál gyorsabb fogyásra. (Legfeljebb a legelején, amikor jórészt víz távozik, nem zsír). Később ez még inkább lelassul, havi 1 kg-ra, ahogy közeledsz az ideális alkatodhoz.
– Csak olyan étrend kialakításába vágj bele, amit szívesen követsz. Hiába hallasz mindenhol a vegán táplálkozás előnyeiről – ha közben odavagy a sajtokért, és szerinted ami nem hús, az csak köret, inkább más irányba indulj, mert nem fogod sokáig bírni.
– Lépj túl a megszokott kereteiden. Nézz főzős videókat, olvass egészséges recepteket bemutató blogokat, ne félj új ételeket kipróbálni!
– Az életmódváltás nem jelenti azt, hogy innentől fogva semmit sem szabad. Néha megengedett egy kis kilengés, nem dől össze a világ, ha eszel a gyereked születésnapi tortájából. De egyrészt az ilyen alkalmak inkább kivételt jelentsenek, másrészt pedig már nagyon rövid idő után észre fogod venni, hogy egyáltalán nem is kívánod a régi lisztes-cukros kedvenceidet.
– Nem csak a súlyvesztés, hanem az általános egészséged érdekében is fontos beiktatni a rendszeres mozgást, de ezt is csak fokozatosan. Ha már tíz éve nem sportoltál semmit, ne az legyen a cél, hogy elsőre körbefusd a Margitszigetet. Lassan, kis lépésekben haladj a sporttal is, mindig csak annyival növelve a mennyiséget, amennyitől kellemesen elfáradsz. A sportra is igaz, hogy csak kedvvel lehet végezni, olyasmit ne erőltess, ami untat vagy bármi más miatt nem okoz örömet.
– Az életmódváltás, ahogy a neve is mutatja, egy életre szól. Nem lesz vége, amikor elérted a kitűzött célt. Különösen azért, mert a cél elsősorban nem a fogyás, hanem a hosszú, egészséges élet.
Borítókép: freepik.com
