Az ünnepi rohanásban talán nem tudtunk azzal foglalkozni, hogy kicsit megálljunk és átgondoljuk az elmúlt évet. Most viszont, hogy a karácsonyi és szilveszteri forgatag már mögöttünk, a tavaszi zsongás pedig még igen távol, használhatjuk az időt arra, hogy lezárjuk az elmúlt év eseményeit és megtervezzük a következő évet. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője azt javasolja, vonjuk be gyerekeinket is a tervezésbe. Ezáltal nemcsak jobban megismerhetjük a gondjaikat, vágyaikat, de ők is sokat fejlődhetnek.

A célok meghatározása

A terveink fontos része rendszerint a megtakarításaink növelése, az egészségünk megőrzése, a szakmai fejlődésünket támogató továbbképzések, tanfolyamok elvégzése. A saját céljaink meghatározásán túl átgondoljuk a családunk egészét érintő kérdéseket, terveket is.

Sokan épp az ünnepi időszakban döbbenünk rá arra, amit a szürke hétköznapokban, a sokszor rutinszerű élet, a mókuskerék mellett nem veszünk észre. A téli szünetben volt idő együtt lenni, 2 hétig mindenki kicsit a szűkebb családjára koncentrált. Érdekes, hogy mennyi mindenre láttunk rá ez idő alatt.

– Például most vettük észre, hogy nem tudunk igazán jól kommunikálni, a gyerek szinte ki sem mozdul a szobájából, a gép előtt ül.A szünetben egyedül nem találja fel magát, mindenhez ott kell lenni vele – vagy épp most fedeztük fel, hogy milyen jó a humora, mennyire jól ment neki a szereplés mások előtt, vagy ügyesen rajzol.

A megállapítástól a megvalósításig

Érdemes a tapasztalatainkat, a véleményünket megosztani a gyerekekkel is, mert ez is segíthet a célok meghatározásában. Az új évre szóló cél lehet például a viselkedés megváltoztatása, vagy egy új képesség elsajátítása, vagy fejlesztése. Fontos, hogy a célokat ésszerűen jelöljük ki és az év folyamán nyomon kövessük a változásokat, visszajelzést adjunk az addig elért eredményekről.

– A célok eléréséhez a gyermek kitartása is fejlődik, ám fontos, hogy reális és tartható célokat jelöljünk ki, ebben szükség lesz a mi segítségünkre is. Ha az ünnepek alatt különösen szép rajzot készített a családtagoknak ajándékba, javasoljuk, hogy fejlessze a tehetségét. Ha kedvet érez hozzá, lehet ez is cél. Ha a kommunikáció szorul fejlesztésre, fogadjuk meg, hogy esténként valamennyi időt kettesben töltünk a szobájában, ahol arról beszélünk, amiről szeretne. De lehet az is a közös célunk, hogy több családi programot szervezünk erre az évre, ahol többet figyelünk egymásra, hogy az együtt töltött idő minőségét is javítsuk. Tervezzük meg a gép előtt töltött idejét, beszéljünk arról, mit szeretne elérni a tanulásban, vagy a sportban.

Milyen a jó cél?

  • Az elhatározást betartani akkor tudjuk, ha konkrétan megfogalmazzuk az eléréséhez szükséges utat is. Ha hangszeren játszik és abban szeretne fejlődni, akkor ne csak annyi legyen a cél, hogy jobb leszek a zongorán, hanem azt határozzuk meg, hogy például napi 30 percet gyakorlok minden délután, hogy jobb legyek.
  • A cél legyen mérhető, ezért jó, ha beiktatunk heti vagy havi alkalmakat, amikor összegezzük az eltelt időszakot. Vezetheti táblázatban is a haladását, vagy más módon, ahogy szeretné.
  • Elérhető, reális célokat tűzzünk ki. Ha a továbbtanulás a cél, akkor ne legyen egy „mindenből ötös leszek” az elhatározás, különösen, ha tudjuk, hogy például a reál tárgyakból a négyesre van reális esély. Ehelyett jobb elhatározás, ha azt mondjuk: szorgalmi feladatokat vállalok, hogy javítsak a jegyeimen. Megbeszélem a tanárral, segítséget kérek, hogyan szerezhetnék plusz pontokat vagy minden délután 3 oldalt kitöltök a gyakorló feladatgyűjteményből.
  • A cél legyen időhöz kötött. Ha le szeretne futni például 5 km-t, akkor dolgozzuk ki, hogyan érheti el. Letölti az edzéstervet, rendszeresen gyakorol. Keressünk egy versenyt, ahol részt vehet, lehet ez is a cél.

– Sikerre akkor számíthatunk, ha ez valóban az ő célja, ha ő akarja véghez vinni. Terelgetni, reális célok felé irányítani tudjuk a választás során, de nem határozhatjuk meg helyette. A motiváció fenntartásában viszont segíthetünk a rendszeres visszacsatolásokkal, bátorításokkal, a saját tapasztalataink megosztásával, sőt ha szívesen veszi, azzal, hogy csatlakozunk hozzá, például a sportban.

Mit lesz, ha nem sikerül?

Lehet, hogy valamiért mégsem sikerül elérni a kitűzött célt, de ez semmiképp sem kudarc. Már önmagában a cél meghatározása és a befektetett munka is komoly önismereti előrelépés.

Önreflexió: miben lenne jó fejlődnöm ebben az évben, mit kell tennem, hogy elérjem a célom?

Öntudat: haladok-e a célom felé?

Önkontroll: ha eltávolodtam a célomtól, hogyan jutok vissza?

Önértékelés: hogyan érzem magam, mikor elértem a célom?

A befektetett munka nem vész el, a kapcsolatunk a gyermekünkkel pedig mindenképp elmélyül attól, hogy végig figyeltünk rá és elismertünk a kitartását. Mondjuk el neki, hogy büszkék vagyunk ezért rá és beszéljük meg, a tanulságot levonva, hogy mit lehet majd másképp csinálni.

Forrás: www.jatekliget.hu

Ez is érdekelhet, hisz nem mindegy, hogy milyen lesz felnőttként gyermeked önbecsülése! 

5 tipp az önbecsülés növeléséhez gyermekkorban: szülőként ezt teheted