Idén karácsonykor a LEGO Csoport arra kéri a családokat, hogy
Tények és tévhitek a késői gyerekvállalásról: Dr. Szabó Andrea nőgyógyász válaszol
Hazánkban a késői gyerekvállalás még mindig tabutémának számít. Vajon társadalmi vagy a természeti korlátok miatt sietteti a legtöbb nő a gyermekáldást? Mennyi alapja van a genetikai rendellenességről szóló rémhíreknek, és ezért valóban csak a nők felelősek? Megdöbbentő válaszok Dr. Szabó Andrea szülész-nőgyógyásztól, újdonsült anyukától, valamint Kriston Andrea intim torna trénertől.
Dr. Szabó Andrea szülész-nőgyógyász szakorvost páciensei nemcsak azért kedvelik, mert közvetlen, kedves és barátságos, hanem mert minden bennük felmerülő kérdésre és félelemre világos, megnyugtató vagy épp reális választ tud adni.
– Létezik-e korhatár a szülésre, ami felett azt mondod, hogy egy nő már ne próbálkozzon gyerekvállalással? Van-e beleszólásod ebbe a döntésbe?
– Nem létezik ilyen korhatár: egy nő addig tud gyereket vállalni, ameddig teherbe tud esni. 46 évesen is lehet gyereket szülni. Ezért nem lehet befolyásom, és nem is szoktam beleszólni. Persze meddőségi kezelés esetén van korhatár, amikor már nem ültetnek be embriót. A kockázati tényezőket szoktam ismertetni, ha kérik, de ez nem a harmincas, inkább a negyvenes korosztályt érinti.
– Melyek azok a kockázati tényezők, melyek a legtöbb nőt elrettentik a késői gyerekvállalástól?
– Kockázat minden korosztályban van, de a negyvenes nőknél gyakoribb. Nehezebb lehet a teherbeesés, gyakoribb a vetélés, ennek oka lehet az egyre több „hibás” petesejt, de ez sem törvényszerű. Terhességi betegségek gyakrabban fordulnak elő, főleg késői először szülő nőknél. Ilyen pl. terhességi cukorbetegség, terhességi magas vérnyomás, terhességi toxémia, stb. Szülésnél gyakoribb a császármetszés. Persze ne feledkezzünk meg a gyerekágyról sem: a trombózis kockázata nagyobb. Természetesen nem törvényszerű, hogy egy negyvenes nő ezen betegségek egyikében érintett lesz. A genetikai rendellenességek közül a Down-szindróma előfordulása nő az anyai életkor előrehaladtával.
– Tudsz-e a Down-szindróma előfordulási arányára vonatkozó számszerű felmérést vagy adatot mondani?
– Persze. Egy exponenciálisan növekvő grafikont képzelj el. A függőleges értékek a százalékot, a vízszintesek a nők életkorát mutatják. A függvény szerint a húsz és harminc közötti nők esetében ezer terhességből kb. egy lesz Down-szindrómás. Ez az érték 35 éves kor körül már 0,2, azaz ezerből kettő. Meredek növekedés 37 és 42 közt látható, de akkor is maximálisan 3 százalék lesz, azaz százból két esetben fordulhat elő ilyen rendellenesség. Szerencsére manapság, az orvostudomány fejlődésével a hatékony szűrővizsgálatok illetve az invazív diagnosztika segítségével a legtöbb genetikai vagy fejlődési rendellenesség kimutatható.
-Napjaink rohanó életmódja következtében azonban egy új meddőségi tünet van elterjedőben, ez a korai petekimerülés szindrómája. Úgy tűnik, ettől is egyre több nő retteg manapság. Te hogy vélekedsz erről?
– Igen, ez egy létező jelenség, és egyre inkább gyakoribb. Már a húszas éveikben járó nőket is érintheti, hogy a petefészek-működésük leáll. Ehhez persze genetikai hajlam is kell, valamint a túlhajszolt, stresszes életmód következménye is lehet.
– Hogyan védhető ki ez a tünet, és melyek az elsődleges jelek?
– Még kutatják a tünet kezelését és a gyógymódját, de az antioxidánsokban, vitaminokban gazdag, tartósítószer- mentes, finomított szénhidrátszegény táplálkozás és megfelelő stresszkezelés segíti petesejtjeink egészségét.
-Te hogy látod pácienseid alapján, mely fő társadalmi okok húzódnak meg a késői gyerekvállalás mögött?
-Főleg anyagi, egzisztenciális gondok állnak mögötte, vagy, hogy a nő még nem találta meg azt a párt, akivel belevágna a baba-projektbe. Az sem ritka, hogy valaki inkább még a karrierjét építi, és ezért később vállal gyereket. Persze az is az okok közt szerepelhet, hogy a pár már nagyon régóta próbálkozik, és nem jön össze a baba. Olyan is előfordul sokszor, hogy a meddő párok hosszú évekig nem kérnek orvosi segítséget. Sok esetben ezért nem is a nő, hanem a férfi felelős, ő nem megy el szakemberhez, mondván, vele nem lehet baj. Így inkább egy helyben „toporognak” gyermektelenül.
-Sokkal több bántás és hibáztatás éri a nőket a későn szülés kockázata kapcsán, mint a férfiakat. Arról azonban kevés szó esik, hogy a férfi is hordozhat genetikailag hibás spermákat, főleg a kor előrehaladtával. Így számukra is veszélyt rejthet a gyerekvállalás.
– Ez teljesen igaz. Erről mégsem beszélünk, ez nem terjedt el a köztudatban. A férfiaknál is nő bizonyos genetikai betegségek előfordulása 40 év felett: például a domináns módon öröklődő betegségek aránya, mint például a törpeség (achondorplasia) és az osztogenesis (üvegcsontúság), valamint bizonyos pszichiátriai betegségeké, mint például az autizmus és a skizofrénia. Ezeket a kockázati tényezőket jó észben tartani, de semmiképp nem szabad görcsölni miattuk. Egy idős párnak is lehet makkegészséges, életerős kisbabája. Arról nem is beszélve, hogy egy harmincas, negyvenes éveiben járó nő érettebben gondolkodik, és a felmérések szerint a késői gyerekek intelligensebbek. Gyakoribb a spontán ikerterhesség is (ennek is megvan a természetes oka), így egy pár akár két legyet is üthet egy csapásra.
A gyerekvállalás, a megfoganás ezért nem csak testi, lelki folyamat is. Ezt vallja Kriston Andrea is, intim torna tréner, a híres KIT-módszer megalkotója. Szerinte fontos, hogy egy nő megélhesse nőiességét, mielőtt gyermeket vállal. Egy önbizalommal rendelkező nő tudja csak igazán átélni az anyaságot, hisz nem fél tőle, tisztában van annak gyönyörűségével. A gyermektelenség sosem testi tünet, hanem egy bennünk felhalmozódott lelki probléma testi lenyomata, amiért nem okulhatjuk az életkorunkat. A fejünkben összegyűlt sok előítélet és negatív gondolat nyomán gondoljuk, hogy a késői baba csakis „hibás” lehet. Kriston Andrea múlt pénteken a MagnetHáz szervezésében, az Önmeghaladó Kurzus keretében adott elő a témában, mintegy zárógondolatul idézném sorait:
-Mi, nők, olyanok vagyunk, mint egy hatalmas virágos mező, amikor gyermekünk lesz. Nyílnak rajta kora tavaszi és késő őszi virágok is, de sosem mondjuk, hogy egyik a másiknál magasabb rendű vagy szebb lenne, ahogy egy fiatalon szülő nő sem értékesebb későn szülő társánál. Ami lényeges, hogy akár tavasszal, akár ősszel nyílnak, mind egyediségükben a leggyönyörűbbek.
Jász Veronika
1 Hozzászólás
5