Nincs veled semmi gond. Tényleg. Felesleges elrohannod a pszichológusodhoz, ugyanezt fogja mondani. Azon se aggódj, hogy normális-e, hogy világgá szeretnél menni, hátrahagyva eddig életedet, már meglévő gyermeke(i)det, apját, és mindent, ami eddig szép és megszokott volt. Hidd el, ez is rendben van. Mert nem vagy se pszichopata, se skizofrén őrült, egyszerűen csak csodálatos várandós. Oké, a csodálatos jelzőt egyelőre hagyjuk.

 Ezek csak a hormonok. Nem, nem is, inkább egy tomboló, áradó érzéscunami, amiben megfér egymás mellett gyötrő aggódás és túláradó szeretet. Hisz hamarosan Anyuka leszel, talán nem is először, annyi az új inger, inspiráció, félelem. Nem csoda, ha ezt nem érti a környezet, a család, az ismerősök.

Épp ezért nem kell magyarázkodnod, sem mindig jól lenned. Igenis, megérdemled az extra törődést és a pihenést. Ha szédülsz és lepihensz, az nem lustálkodás vagy gyengeség. A kisbabádért teszed és magadért, hogy testileg-lelkileg jól legyél, hogy ott tudj lenni neki már akkor, amikor még a pocakodban rugdalózik. És nem kell bomba formában lenned, hiába próbálnak elbizonytalanítani rokonok és ismerősök, hogy sportolj és mozogj sokat, ne hagyd el magad. Az nem egyenlő önmagad elhagyásával, ha követed a tested jelzéseit, és akkor mozogsz, ha tényleg kívánod. Ha máskor nevezhetjük is „lustázásnak”, ha nem rántasz minden nap futócipőt, most igazán nem.

Hisztizni is kell, és néha sírni és teljesen abszurd módon viselkedni. Maga a várandósság is abszurd helyzet, ha belegondolsz, egy új életnek asszisztálsz. Szinte magától értetődik, hogy Neked is asszisztáljanak mások. Most igazán kell a támogatás. Nincs Veled semmi gond, ha kifordulsz néha magadból, hogy rád figyeljenek. Az lenne érdekes, ha nem így történne.

Nem vagy megértő. Se elfogadó. És akkor mi van? Ne is legyél az! Ez most nem az az időszak, amikor konfliktusokat oldasz meg vagy hárítasz el. Vagy amikor leordítod pár lehetetlen, gonoszkodó ember fejét magad körül. Azt tartalékold a gyermekágyra. A szoptatásnak jót tesz az üvöltés, mint feszültségleadás. Addig inkább húzd meg a határokat és kapcsold ki a telefonodat.

Néha tényleg olyan, mintha a semmi közepén ragadtál volna, totál egyedül. Nincs, aki megértse forrongó érzéseidet, a szorongásaidat vagy a vágyaidat. Ilyenkor ne feledd, hogy egy valaki már biztos van, aki mindent átérez. Valaki, akit máris nagyon szeretsz. Jelenleg még a pocakodban lapul, de alig várja, hogy megszülessen, és hogy magadhoz öleld Őt.

Ugye, mennyire várod? Na látod. Semmi más nem számít. Csak hogy neki a legjobb legyen. Mindenki más le van ejtve. Magasból. Egyszer majd, amikor majd az öledben ül, és túl leszel ezen a hormonális hullámvasúton, lesz időd minden másra. Lesz időd normálisan megvédeni magadat, vagy visszatérni a rendszeres sporthoz. De most kismama vagy. És a világ most igenis kifordulhat a négy sarkából. Élvezd!

Ha fáradtnak, kimerültnek, érzed magad, akkor ezt is feltétlenül olvasd el! 

Levél minden Szuperhős Anyának, aki azt se tudja, hol áll a feje