A Szentlélek eljövetelét ünneplik vasárnap a keresztények
Pünkösdkor, húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét ünneplik a keresztények. Pünkösd – húsvét és karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint pünkösdkor három fontos eseményre emlékeznek a keresztények: a Szentlélek eljövetelére, amit Jézus búcsúbeszédében megígért, az egyház alapítására és az „egész világra kiterjedő missziós munka” kezdetére.
A Szentlélek kiáradásának bibliai leírása szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az egyház, amely egy, szent, katolikus – vagyis egyetemes – és apostoli.
A II. vatikáni zsinat (1962-1965) liturgiareformja szerint pünkösd az ötvennapos húsvéti idő ünnepélyes lezárása.
Pünkösd vigíliáján, vagyis előestéjén „szerte a világban a Szentlélek eljövetelét kérik virrasztva és imádkozva a hívek.
Pünkösd üzenete az „egymást értés csodája” – fogalmazott Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője. Az atya azt mondta: az európai kereszténység sorsdöntő helyzetben van, döntés előtt áll, hogy van-e elegendő hite, akarata és küldetéstudata, hogy megjelenítse a keresztény örökséget, az „egymást értés csodáját”. Hozzátette: „ha összefogunk”, akkor a közös erő még egy világjárvány felett is győzedelmeskedhet.
Forrás és fotó: MTI
(Szederkényi Károly c. prépost, esperes, a gazdagréti Szent Angyalok plébánia plébánosa a felszállásra vár egy helikopter fedélzetén a Budaörsi Repülőtéren, hogy a magasból az Oltáriszentséggel pünkösdi áldásban részesítse a hívőket)
