Szerdán kezdődik a negyvennapos böjt, amellyel a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Nagyböjt első napján, hamvazószerdán Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek délután öt órakor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét.

A böjt soha nem öncélú
A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére készülnek, a hitben való elmélyülés, a kiengesztelődés és a lemondás segítségével.
A böjt a Szentírásban soha sem öncélú, hanem mindig a bűnbánat, a gyász, az Istenhez forduló kérés vagy pedig a nemzeti tragédiákra emlékezés kísérőjeként jelenik meg.

Az Ószövetségben nincsenek a böjtre vonatkozó egységes előírások, viszont voltak külső jellemzői, mint a bűnbánó öltözék, hamu fejre szórása vagy épp a tartózkodás az ételtől, italtól. A böjt célja az ember Isten előtti megalázkodásának kifejezésre juttatása volt. Ugyanakkor a próféták hangsúlyozták, hogy a külső, fizikai böjt belső megújulást kell, hogy szolgáljon, és ennek a felebaráti szeretet cselekedeteiben is meg kell nyilvánulnia . tették hozzá.
Az Újszövetségben – Lukács evangéliuma szerint – Jézus nyilvános működésének kezdetén negyven napra elvonult a pusztába. Az ő példája nyomán az első keresztény közösségek számára is alapvető volt a böjt és az imádságos lelkület.
Mindennek az az üzenete, hogy a böjt és az imádság megtisztítja és felemeli a testet és a lelket, így az ember alkalmasabbá válik Isten szavának befogadására és tudja, hogyan kell helyesen cselekedni.

Enyhültek a szabályok
A húsvétra felkészítő negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. Mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig éppen negyven a böjti napok száma.
A XI. századig a böjt olyannyira szigorú volt, hogy késő délutánig semmit nem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén a 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
Jézus tanítása szerint a böjt “Isten iránti szenvedély, szeretet és mélyebb önátadás. A lemondásnak önmagában nézve kevés értelme van, célját csak akkor éri el, ha pozitív tartalmat hordoz: a cél nem a kevesebb súly vagy az egészségesebb test, hanem amolyan negyven napos lelki méregtelenítés, melynek végén Istenhez kerülök közelebb”.
Por vagy és porrá leszel
Ferenc pápa 2020-as nagyböjti üzenete szerint “Jézus halála és feltámadása nem egy múltbeli történés. A Szentlélek erejében a húsvéti esemény mindig aktuális és lehetővé teszi, hogy Krisztus testét szemléljük és megérintsük a sok szenvedő emberben”.
Hamvazószerdán és a rákövetkező vasárnapon a katolikus hívek homlokát az előző év virágvasárnapján szentelt barka hamujával jelöli meg a pap, miközben hagyományosan ezt mondja: “Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy: “Tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumban!”

Böjt alatt is egészségesen
Az egészséges böjtölés fontosságára hívta fel a figyelmet Koszta Ágnes dietetikus. Mint mondta, a húsvét előtti nagyböjt alatt a hús elhagyásának lehetnek kedvező hatásai, mert az állati eredetű zsírok fogyasztásának visszafogása segíti a koleszterinszint csökkenését, a zöldségek fogyasztása pedig növeli a rostbevitelt, ami szintén egészséges.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy figyelni kell a kimaradó tápanyagok pótlására. Hal, tojás és tejtermékek fogyasztásával nagyrészt pótolhatók az ásványi anyagok, aminosavak, de a vasbevitel alacsony lesz a vörös húsok hiánya miatt.
Az egészséges böjttel kapcsolatban a dietetikus kiemelte, hogy az ételek mennyiségét lehet csökkenteni, de a folyadékok bevitelét inkább növelni kell.
Nem javasolt a böjt a betegeknek, a gyerekeknek, a kismamáknak, de a radikális diéták, divatos fogyókúrák még az egészséges emberek számára is veszélyesek lehetnek.

A legfontosabb nagyböjti, húsvéti időpontok:
2020. február 25: Húshagyókedd
2020. február 26. Nagyböjt kezdete
2020. február 27. Torkos csütörtök
2020. április 10. Nagypéntek
2020. április 11. Nagszombat
2020. április 12-13. Húsvét

Ha már most gondolkozol azon, hogy mit süss húsvétra, ez az összeállítás segít!

A répatortától a kuglófig: a legfinomabb húsvéti sütemények

Fotó forrása: www.freepik.com