Jókenyér péksüteményekkel és Varró Dániel meséivel segíti a gyermekek felépülését
5 bájos húsvéti vers, versesmese kicsiknek: ezeket nem tudjuk megunni
Készüljünk versekkel is húsvétra! A gyerekekkel közösen mi is megtanulhatjuk a hosszabb-rövidebb költeményeket. Egész biztos, hogy a kicsik szívesen eldicsekednek majd a családtagoknak, barátoknak a most tanult versekkel.
1. Tóth Eszter: Tapsi ajándéka
Mostanában jókor reggel
már a Nap sem aluszik.
Szép tavasz van! Itt a húsvét!
Készülnek a víg nyuszik.
Sok tojást kell összeszedni,
sok gyerek volt jó. Az ám!
Festéket is száz csöbörben
kell kavarni, mázsaszám.
Tapsi ül a csöbrök között
s válogat a festékben:
„Nem kell nékem ezek közül
egy piros sem, egy kék sem!
Nagyon sápadt az a sárga,
nagyon hupi az a kék…
Én a kedves gyermekeknek
szebb színekkel festenék!”
Elmegy hát az ibolyához
s megkéri kedvesen:
„Adj szirmodról egy kis kéket,
Ibolyaszál, kedvesem!”
Ibolyaszál kék kelyhébe
így márt Tapsi ecsetet,
s pingál buzgón és vigyázva,
jaj, ha csepp is lecsepeg!
Ibolyaszín tojás mellé
lepkesárga illenék…
Tapsi kéri: „Szárnyaidról
adsz-e sárgát, Pille, szép?”
Pillangó is nyújtja szárnyát,
s Tapsi arról mártogat
tojására aranypettyet,
aranykört meg sávokat.
Ibolyaszín… aranysárga…
mindkét tojás csudaszép.
Ámde hátra még a legszebb:
piros szín kell oda még!
Nagy szivárvány fenn az égen,
Vége épp a rétre ér,
tojásfestő Tapsi mostan
jó piros színt tőle kér.
2. Szablya István: Nyuszi- mese
Nyúlmamának húsvét táján
nyuszilánya született –
egész népes rokonsága
körülállta, megcsodálta
a kis nyuszigyereket…
Örvendezve babusgatták
nénjei és bátyai
ölbe vették, dédelgették,
majd megették, úgy szerették –
vitték volna játszani…
Hoztak édes sárgarépát,
friss káposztalevelet;
táncoltak, daloltak néki
ám az álmos nyuszi bébi
nem játszott és nem evett…
Nyúlanyó az ajtó mellett
nevette a hajcihőt –
de a végén megsokallta,
és a lármás nyuszihadra
feladta a nyúlcipőt…
Egy kis nyuszit boltba küldött:
Hozzon langyos friss tejet –
két testvérke tüzet rakott,
másik három mosogatott –
mindenki serénykedett…
Nyuszipapa sem maradt rest
ő a bölcső mestere:
Fürgén, gyorsan nekilátott,
egy nagy tojást ketté vágott,
s puha szénát tett bele…
Egy fél tojás így lett bölcső,
míg a másik darabot
kiskocsinak kinevezték,
és hozzá két nyúlgyerek szép
kerekeket faragott…
Holnap reggel ha felébred
az aprócska nyuszilány,
aki jó lesz, eltolhatja
kankalinos patakpartra
nyuszitojás kocsiján…
3. Bars Sári: Hímes tojás
Ha feldobom fehér,
Ha leesik sárga.
Nem dobom fel, nem esik le
Készül a vásárba.
Kihímezem előbb
Szivárvány festékkel,
Virágszirmot pingálok rá,
Tavaszi ég kékkel.
Jácintot, ibolyát,
Csibét, piros szívet,
Annak adom, aki érte
a legtöbbet fizet.
Nyúlanyó már kérte
fényes rézkrajcárért,
Csakhogy pénzért
nem eladó, sem bolyhos barkáért.
Locsolkodók jönnek
húsvét másodnapján,
Szagosvizet hintenek rám,
Nekik oda adnám.
4. Nemes Nagy Ágnes: Nyúlanyó húsvétja
Nyúl-mamám te, Nyúl-mamám,
késő van már, nem korán,
azt ígérted, vízre szállunk
húsvét napja hajnalán.
Mert hajózni megtanul
vízmelléki Büszke Nyúl.
Jó, fiacskám, indulunk,
megmutatjuk, mit tudunk,
vízbe szánt a csónak orra,
nyúl-fülünk az orr-vitorla,
halihó, halihé!
szállunk a tyúkól felé.
Fűzfa Terka, jó napot,
szép húsvétvasárnapot!
Látjuk rajtad, Fűzfa Terka,
ágad csupa fűzfabarka.
Adj hát barkát, Terka drága,
húsvéti a barka ága.
Nyiszi! Állj meg a tyúkólnál.
Mi lenne, ha kiugornál?
Kérj a tyúktól friss tojást,
hófehéret, óriást,
majd befestjük szép pirosra,
zöld-pettyesre, kék-csíkosra.
Ki kopog az ól falán?
Hívd a csirkét, Nyúl-mamám!
Így lesz nékem jó napom:
csibe csipog csónakon.
Indulj, Nyiszi, rajta, kész!
Bátor Nyúl a tengerész!
De ki ugrál ott a réten?
Bárány Bandi hófehéren.
Karcsú láb és tejszín bunda,
gyere, Bandi, csónakunkba!
Mennyi minden van a bárkán!
Bárkán ül már Bandi bárány,
bárkán csirke, bárkán barka,
mert a Nyúl most így akarta.
Húzd be azt a fül-vitorlát,
partnak told a bárka orrát,
most kiszállunk, hol a festék?
Tojásfestés: kötelesség.
Nézd, a csónak de ügyetlen,
így nyulatlan és fületlen.
Mennyi munka vár a nyúlra!
Nyiszi lassan megtanulja.
Tojás héját, azt ne törd be!
Be ne ess a kék bödönbe!
Hogyha mindet befejezted,
elvisszük a gyerekeknek.
Lackó mondja: Kelj fel, Évi,
minden sarkot meg kell nézni.
Ágy alatt vagy pad alatt
nem láttál itt nyulakat?
Az ablakot kinyitom:
nincs hajó a patakon?
Mondja Évi: Jaj, a bárkán
elment már a Nyúl, a Bárány,
de a tojás, nagy halom,
itt maradt az asztalon,
kidíszítve teli tállal
tulipiros tulipánnal.
5. Tóth Anna: Húsvéti mese
Nyúl családnál sok a munka:
Takarítás, porolás.
Tojásért is menni kéne,
Hétfőn lesz a locsolás.
Pajtájából az egyik nyuszi
Kihúzza a szekeret,
Kerekeit megzsírozza,
Mivel nagyon nyekereg.
Igyekszik a tyúkanyóhoz
Erdőn át az ösvényen,
Vissza már csak lassan jöhet,
Mert a tojás törékeny.
Tyúkudvarhoz megérkezve
Rábéget egy bárányka:
– A tojások szétgurulnak,
Tegyed inkább ládákba.
Miközben a tapsifüles
Tojásokat pakolgat,
Kamrájában odahaza
Róka koma szagolgat.
Éhezik a friss tojásra.
Nem enne más egyebet,
S mérgében, hogy nem találja,
Ellopja az ecsetet.
Eliszkol az erdő felé.
Gödröt ás nagy hevesen,
Zsákmányát a mélybe dobja,
S földet túr rá sebesen.
Arra gondol a kis ravasz,
Övé lesz a sok tojás,
Ecset nélkül nincsen festés.
Elmarad a locsolás.
Eközben az ugrifüles
Hazatér a szekérrel,
S figyeli, hogy miről beszél
Családja az egérrel.
Megtudja, hogy róka koma
A pamacsát elvette,
Azon töri buksi fejét,
Mivel fessen helyette.
Átsiet a lovacskához.
Nála van az ollója.
– Farkából, ha kicsit kérek,
Jó ecset lesz – gondolja.
Szívességet megköszöni.
Cérnát hoz, és botokat.
Ló farkából sikeresen
Készíti a bojtokat.
Pálcikából, ló szőréből
Ecset készül rengeteg,
Így az egész nyuszi család
Széken ülve festeget.
Végre eljött húsvét napja!
Eldugják a sok tojást.
Tudják, aki megtalálja,
Kezdheti a locsolást.
