Így készüljünk fel az ünnepekre gyerekekkel a pszichológus szerint
Zajlik a nagyhét: a legfontosabb húsvéti szokások
Feltámadási körmenet, locsolkodás, tojásfestés, víz- és tűzszentelés – mind a húsvéthoz tartozó több évszázados hagyomány. Nagyszombaton ér véget az egykor oly szigorú 40 napos böjt, ekkor emlékezünk meg Jézus kínhaláláról, és ünnepeljük a természet tavaszi újjáéledését. A böjtöt régen szigorúan betartották, negyven napig nem ettek húst. Így emlékeztek meg az emberek Jézus szenvedéseiről. Ez volt az év egyik legcsendesebb időszaka, mindenki kerülte a hangos mulatozást.
Virágvasárnap kezdődik a nagyhét, a húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hete. Az ünnep arra emlékeztet, hogy kereszthalála előtt Jézus szamárháton bevonult Jeruzsálembe, hogy az ünnepi pászkavacsorát ott költse el tanítványaival. Az ujjongó nép pálmaágakkal integetett, innen a latin elnevezés: Dominica in palmis de passione Domini, azaz pálmavasárnap az Úr szenvedéséről.
Rómában a virágvasárnapi szertartások, köztük a hívek által hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a VIII. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, a vértanúkkal is összefüggésbe hozták. Azokban az országokban, ahol nincs pálma, barkát szentelnek meg a katolikus papok virágvasárnap.
Nagycsütörtökön a “harangok Rómába mennek”, és legközelebb csak szombaton zúgnak fel. E napot zöldcsütörtöknek is hívják, amikor a vallásos emberek leginkább sóskát vagy spenótot fogyasztanak.
Nagypéntek ma is szigorú böjti nap, ajánlott étel a bableves és a mákos tészta. Ilyenkor nincs mise, viszont a templomokban különböző passiójátékokon elevenítik fel Jézus keresztre feszítését és szenvedéstörténetét.
A nagyszombatnak minden családban megvolt a szigorú menete. Ekkor festették meg a különböző színű tojásokat. A piros Jézus vérét jelképezi. Máig divat az írókázás, a batikolás. Ma ismét divat a természetes festés. Vöröses tojást kaphatunk hagyma oldatából. Lila színt nyerhetünk lilahagymával, bordót céklaléből. A spenóttal vagy a csalánnal zöld színt érhetünk el.
Régen szinte minden család nagyszombaton a templomba sietett. A feltámadási misén a település legtekintélyesebb embere vitte a menet élén Jézus szobrát. Nagyszombaton szentelték meg a vizet és a tüzet. A szertartásra az emberek vitték magukkal a frissen festett tojásokat, a sonkát és egyéb süteményt. Ezeket szintén megszenteltették. Bár sok családban manapság már nem tálalnak bárányhúsból készült ételt az ünnepen, ugyanakkor a húsvéti sonka szinte minden vallásos ember asztalára kerül. A húsvéti bárány amúgy fontos jelképe a húsvétnak, egyes magyarázat szerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt meg a kereszten az emberiség megváltásáért.
