Pillanatképek egy ötgyermekes édesanya életéből

Izgalmas beszélgetés R. Fonyó Barbara bloggerrel

Eljátszottál már a gondolattal, milyen lehet öt gyermeket nevelni? Milyen az, amikor egyszerre mind anyát akarja? Milyen szervezést igényel, hogy mindenki élete zökkenőmentes legyen? R. Fonyó Barbara, a népszerű Mom With Five magazin bloggere őszintén és sok humorral ad betekintést családja izgalmas életébe. A mindennapi kihívásokról és a bloggerkedésről is kérdeztük az energiával teli ötgyermekes édesanyát.

– Korábban külpolitikai újságíróként dolgoztál, most öt gyerkőcöt nevelgetsz, terelgetsz. Ebből adódik a kérdés, mindig nyüzsgő, kihívással teli életre vágytál, vagy véletlenül alakult így?

– Soha nem készültem se újságírónak, se nagycsaládos édesanyának, pláne nem ötgyerekesnek. A tanult szakmámban – történész-egyiptológus – nem találtam meg a helyemet, az útkeresés időszakában sokfelé dolgoztam, voltam idegenvezető, tanulmányi felelős az egyetemen, asszisztens, de közben éreztem, hogy egyik sem az én utam. Ekkor egy ismerősöm beajánlott a Magyar Távirati Iroda kötelékébe, és két nap múlva már a külpolitikai szerkesztőségben vertem a billentyűzetet. Lassan jöttem rá, hogy az írás az én igazi terepem. Nagyon gyorsan beletanultam a munkámba és valódi szenvedéllyé vált, nagyon szerettem gondolkozni egy-egy cikk helyes megfogalmazásán, összefüggéseket keresni és látni a világ eseményei között. Közben én, az egyke lány megismerkedtem Férjjel, akinek három testvére van, és ezen a ponton eldőlt: egyszer, valamikor nagycsaládos szülő lesz belőlem is. Szóval, a véletlenek nagy szerepet játszottak az életemben annak ellenére, hogy nagyon tudatos embernek tartom magam.

– Hogy jöttök a gyerkőcök? Milyen korkülönbséggel?

– Az, hogy mi öt gyereket nevelünk, illetve, hogy egyáltalán gyerekeket nevelhetünk egy nagyon lelkiismeretes orvosnak köszönhető. Az első három gyerekünk gyógyszerek segítségével fogant, Négyes és Legkisebb pedig valódi ajándék, náluk már nem volt szükség orvosi segítségnyújtásra. Egy lányunk és négy fiúnk van: Nagyfiú 13 éves, Nagylány 10, Középső 8, Négyes 6, Legkisebb pedig 3 éves. A korkülönbségekről nem mi döntöttünk, az élet hozta így, de egyiket sem bánom, ha terveztük volna, akkor se lenne másképp.

– Az öt gyermek már komoly logisztikát igényel. Hogy tudod megoldani, van segítséged? Esetleg a nagyobbakra is számíthatsz?

– Ha nem lenne segítségem, már rég feladtam volna, a szüleim és az anyósom nélkül sehol sem lennék. Az otthoni munkák kilencven százalékát én végzem, csak a takarításban van külső segítségem, aki hetente egyszer jön hozzánk. A gyerekeket próbálom rávenni a korosztályuknak megfelelő munkákra hol több, hol kevesebb sikerrel. Kisebb korukban sokkal szívesebben tevékenykedtek mellettem, mint most, hogy a két nagy már belépett a kamaszkorba, a kisebbek meg mennek utánunk, nyilván ők is szívesebben heverésznek az ágyukon, mint hogy zoknit párosítsanak. Néha nagyon erőt kell vennem magamon, hogy kivárjam, amíg fél óra alatt megcsinálnak valamit, amivel én tíz perc alatt végeznék, de öt gyerek mellett végtelen az ember türelme, hogy úgy mondjam, így a türelmetlenségemre nem appellálhatnak és ez néha oda vezet, hogy ők is végeznek a rájuk bízott munkával tíz perc alatt.

– Ha megtudják az emberek, hogy öt gyermeked van, hogy reagálnak? Mik a leggyakoribb kérdések, amiket feltesznek?

– Sokféleképpen. Van, aki szerint borzasztóan felelőtlenek vagyunk, hogy ennyi gyereket vállaltunk erre a világra. Vannak, akikben a csodálat és a szörnyűlködés egyszerre van jelen, van, aki hősnek tart, és akad olyan is, aki csak szimplán bolondnak. A leggyakoribb kérdés: „Mind az én gyerekem?”. Majd rögtön ezt követi az, hogy „… és egy apától vannak?” Amikor pedig mindkét válaszra megkapják az igenlő választ, akkor jönnek a korábban említett reakciók.

– A gyereknevelés mellett hogy jött az életedbe a blogolás? Netán egyfajta kikapcsolódást jelent számodra?

– Ez az én felnőtt részem. A blogban újra az a nő vagyok, aki tud és akar írni, mert így tudja legjobban kifejezni magát, pedig akik személyesen is ismernek, azok azt mondják, hogy beszédben sem lehet könnyen legyőzni… Kikapcsolódás, feltöltődés, és valamilyen fajta menekülés. Mert néha nagyon a fejemre tud nőni a családom, néha nagyon úgy érzem, hogy megfulladok, elborít a rengeteg feladat és hiába próbálok a felszínen maradni, nem sikerül. Ilyenkor jó egy hely, egy kuckó, ahova visszahúzódhatok és az írás által akár megoldásokat is találhatok a problémáimra. Írás közben más szemmel nézek a világra, magamat is kívülről látom és ez sok esetben tálcán kínálja a megoldásokat azokra a dolgokra, amelyek épp foglalkoztatnak.

– Mennyi időt tudsz írásra fordítani? Továbbá még mi mindennel jár együtt a bloggerkedés?

– Szerintem az eredményes munkához csend és nyugodt körülmények szükségesek. Na, ha erre várnék, akkor soha nem írnék blogot. Nálunk ilyen nincs, vagy csak akkor, ha az összes gyereket kilőttem a Holdra Férjjel együtt. Amíg azonban ez megvalósul, addig marad az éjszakai munka, leginkább este 10 és éjfél között. Nem a legideálisabb időpont, de a csend megsokszorozza az erőmet ilyenkor, és az ihletet is könnyebben meghallom, ha mondjuk, nem ordít a fülembe a gyerekek legújabb kedvenc zeneszáma végtelenítve vagy nem hangzik fel ötpercenként valamelyik szobából/sarokból, hogy anyaaaa, gyereeeee!

A blogírás amellett, hogy nagyon nagy munka (a témaválasztás, a cikkírás, a képkeresés/-készítés sok-sok órát vesz igénybe, ha igényességre, egyediségre törekszik a blogger), iszonyatos nagy felelősség is – hiszen az olvasók azért jönnek, mert érdekli őket a véleményem, hogy mit gondolok a világról, és bár nagyon nem szeretek példaként tetszelegni a világ előtt, esetleg néhány tippemet/tapasztalatomat még hasznosítják is a saját életükben – mindemellett pedig egyfajta magamutogatás, kitárulkozás, amihez szoktatni kell magát az embernek… különösen akkor, ha nem ilyen fajta volt korábban.

– Angol nyelven is írsz. Kapsz visszajelzéseket külföldről?

– A blog angol felületéhez Férj ragaszkodott. Én akkor nem láttam benne fantáziát, hiszen miért lenne bárki kíváncsi egy magyar nő gondolataira angol nyelven, amikor annyi más, nagyon színvonalas blog van, amelynél a szerző anyanyelve az angol, ergo sokkal könnyebben bánik a szavakkal, mint én (a szövegek angol fordításához van segítségem, egy nagyon tehetséges magyar fiatalember személyében). Az idő azonban Férjet igazolta: több fizetős megkeresésem is volt angol nyelvű területről (Európai Unió, angol ügynökség, angol cég), szívesen jönnek a világ különböző pontjairól tehetséges bloggerek, hogy vendégposztot írjanak a Mom With Five blogra.

– Félve kérdezem, van szabadidőd? Mi tölt fel igazán?

– Én meg félve válaszolom, hogy nincs, nincs igazán, pedig nagyon kéne, mert a családom akkor boldog és kiegyensúlyozott, ha én is az vagyok, azt pedig nagyon fáradtan nehéz megugorni. De ha mégis van pár óra, amikor épp nem szorgoskodom valamit a családom érdekében, vagy nem blogot írok, akkor szívesen nézek filmet akár otthon, akár moziban, szívesen olvasok vagy színezek, esetleg kertészkedem az erkélyünkön.

– Nyakunkon a nyár. Milyen tervekkel vágsz neki mind a családodat, mind a blogot illetően?

– A nyár öt gyerekekkel igazi túlélőtábor. Igyekszem tartalmas programokat szervezni mindegyik csemeténknek, mennek táborokba, nagyszülőkhöz, a Balatonhoz és persze van közös, családi nyaralás is, amelynek az úti célját már január-februárban kiválasztjuk, mert mindig a legjobb helyek fogynak el leghamarabb. Nem könnyű  egy ekkora családnak megfelelő nyaralóhelyet választani, de eddig minden évben sikerült olyan helyre utaznunk, amely mindannyiunkat elégedettséggel töltött el…, pedig ennyi különböző érdeklődésű embert nehéz közös nevezőre hozni. Sokat fogunk ünnepelni, mert két gyerekem is nyári születésű és névnapokban is bővelkedünk ilyenkor.
A blog természetesen nyáron sem áll le, nem kapcsol szünidei üzemmódra, az olvasók ugyanúgy számíthatnak rám, mint év közben, továbbra is lesznek családi posztok, mellette egyszerűen elkészíthető csináld magad ötletek és receptek, ez utóbbi kettő tematikájában nyilván alkalmazkodni fog a nyárhoz. Ha végre néhány magyar szponzor is rátalálna a blogra, nekem az lenne a legjobb nyári meglepetés.

Cikkek, amiket Neked is feltétlenül el kell olvasnod a Mom With Five weboldalról!

http://momwithfive.com/hu/2016/01/29/szinezni-meno-ingyenesen-letoltheto-felnott-szinezo/

http://momwithfive.com/hu/2016/05/24/csillogo-kristalyok-tojashejbol/

http://momwithfive.com/hu/2015/11/10/nagycsalad-leszunk-oveket-becsatolni/

http://momwithfive.com/hu/2016/03/31/10-pillanat-amikor-oszinten-lemondanek-az-anyasagrol/

http://momwithfive.com/hu/2016/06/05/panna-cotta-a-husito-desszertek-kiralynoje/

Kapcsolódó tartalom:

Egy egyedülálló édesanya vállalkozása az egyedülálló édesanyákért: finn mintára segítenek Voksán Virággal négyszemközt a gyermeknevelésről: a saját gyermekemmel szigorú vagyok