Itt a tanévkezdés, amire többé-kevésbé minden gyerek izgatottan készült, és nemcsak a társakkal való találkozásra, hanem az új könyveket, füzeteket és egyéb iskolai felszerelést is várták, amiknek korszakról korszakra megvan a maga divatja. Sok minden változott 100 év alatt, az iskola sokáig például nem járt mindenkinek, kiváltság volt, amit csak a tehetősebb családok engedhettek meg maguknak. A századfordulón még nagyon eltérő volt az egyes iskolák típusa és felszereltsége, az idő múlásával azonban a tanszerek komoly fejlődési utat jártak be, közülük számos jelenleg is megtekinthető az Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjteményben.

(Baloldali fotó: ©Fortepan _ Kisiskolás fiúk a korra jellemző öltözetben 1909-ben, középső fotó: Század eleji taneszközök; jellegzetes iskolapad, abakusz, palatábla, jobboldali fotó: ©Fortepan/Kovács Márton Ernő _ Abaszkusz, 1949.)

A XX. század elején jóval kevesebb taneszközük volt a diákoknak, mint ma. Nem volt ennyi tankönyv vagy füzet, pláne nem saját, ennek köszönhetően az iskolatáska mérete is jóval kisebb volt. Érdekes fejlemény, hogy manapság megint terjedőben a „közösségi” könyvhasználat, ugyanakkor egy mai iskolatáska súlya akár a 9-10 kg-ot is elérheti!A század elején az iskolatáskák inkább csak uzsonnát és némi alapfelszerelést rejtettek, úgy, mint a palatábla, palavessző, egy tengeri szivacs a törléshez, az itatós a lecsöppent tintához vagy éppen a tintásüveg. Ekkorra már alapvető követelmény lett legalább négy elemi osztály elvégzése.

( Baloldali fotó:Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjtemény_ Palatábla a hozzávaló íróeszközzel, a palavesszővel, és a törléshez használt tengeri szivaccsal a múlt század elejéről,  középső fotó: Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjtemény, Körző a század elejéről, jobboldali fotó: Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjtemény_ Füzet, 1920-as évek)

Az iskolások általában egységes öltözékben jelentek meg a tanórákon, a városi gimnáziumokban például jellemző viselet volt az úgynevezett matrózblúz, amely egyébként még a 60-as években is szokványosnak számított. Egyes gimnáziumok a mai napig őrzik ennek a hagyományát, mostanában elsősorban az érettségiző diákok viselete.

A 60-as és 70-es évek slágere az iskolaköpeny lett, azonban ez is rég eltűnt, a gyerekek ma már kedvük szerint öltözködhetnek, gyakran különösebb szabályozás nélkül.

Az idő előrehaladtával egyre több eszközt használtak a diákok, ma már egy olyan nagyáruházban, mint például az Auchan, több mint kétezer termék közül válogathatunk. Az abaszkuszt szép lassan felváltotta a számológép, a mai változatok pedig már az alapműveleteken kívül a bonyolult egyenleteket is képesek megoldani. A palatábla helyett minden tantárgyhoz külön füzetet vezetünk, nem is egyformát: vonalast, kockást, simát,gyakran nagyalakút és spirált. A rendszerváltás előtti, ikonikus és rendkívül környezetszennyező, indigókék csomagolópapír és piros keretes vignettát felváltották a természeti képekkel, állatokkal és egyéb, menő mintákkal borított füzetek, a tintát és a pennát pedig előbb töltőtollra, aztán golyóstollra cseréltük. Ezen a fronton korszakos változást hozott a patronos megjelenése, a legendás négyszínű toll pedig egy egész generáció számára vált státuszszimbólummá, utóbbi egyébként a mai napig megtalálható a boltok polcain. Na és az a híres diplomatatáska? Ma már valószínűleg inkább cikinek találnák a fiatalok, de a 70-es években a legmenőbbek mind ezzel jártak iskolába.

(Baloldali kép: ©Fortepan/Bauer Sándor _ Kék füzetek, iskolatáska és tolltartó, 1967., mellette:  Albertfalvi Hely- és Iskolatörténeti Gyűjtemény_ Négyszínű golyóstoll, 1980-as évek körül
Többi: Modern iskolatáska, tolltartók, füzetek az Auchan 2020-as kínálatából)