A gyerekek látványosan sokat változnak 2 éves korukig. Fejlődik többek közt a látásuk, mozgásuk, hallásuk, gondolkodásuk, tapintásuk és a beszédük is. Az óvodában ismét jelentős változások történnek, ha ez elmarad, a gyermek valamilyen okból lemarad, az iskolában a beszédészlelés és beszédértés zavarai miatt az olvasás, írás és az önálló feladatmegoldás terén is nehézségei lehetnek. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője elmondta, hogy mit tehetünk a beszéd fejlesztésért otthon, és mikor szükséges szakember segítségét kérni.

Ez a gond a képernyőn nézett mesével
Ahhoz, hogy csökkentsük a beszédészlelési és beszédmegértési zavarok kialakulásának az esélyét, szülőként, az otthoni környezetben érdemes az otthoni tévé és video nézési szokások kapcsán néhány dologra figyelni. A mesék szerkezete gyakran túl bonyolult, nehezen követhető, gyorsan váltanak a képek. A kisebbek ezért nem is mindig értik a történetet.
A beszédfejlesztés szempontjából különösen lényeges, hogy a képernyő előtt mesét néző gyerek hallja ugyan a beszédet, de nem látja, hogyan kell képezni a hangokat. A figurák szája másképp mozog, mint ahogyan a valóságban képezzük a hangokat. Hogy megtanulhassa a hangképzést, követnie kellene a beszélő szájmozgását, enélkül nem tud megindulni a beszédfejlődés.

Fordulj felé, ha beszélgettek!
A beszéd elsajátításához tehát a gyermeknek követnie kell a hallott hangok mellé társuló artikulációt. Próbáljuk ki, ahogyan a kisgyermekhez beszélünk, a száj mozgását fogja figyelni, hiszen így tudja megtanulni ő is a beszédet. Fontos, hogy mindezt csendben tegyük. A csend a figyelem fejlődése szempontjából fontos és a beszéd tanulásához is lényeges, mert a háttérzaj zavarhatja abban, hogy jól hallja az egyes hangokat.
Szemtől szemben beszélgessetek, mondókázzatok vagy énekeljetek, és meglátod, hogy hamarosan gyermeked beszéde is sokat fog fejlődni. Ne aggódj az énekhangod miatt! Nem számít, ha nem cseng tökéletesen tisztán a dal, a lényeg, hogy az artikulációt közben mintegy lassított mozgásban alaposan meg tudja figyelni a gyermeked.

Elő a mesekönyvekkel!
A mesekönyveket lényeges életkor szerint választani, mert így tudjuk lekötni a gyerekek figyelmét. A legkisebbeknek a képeket tartalmazó lapozgatókat ajánljuk. A gyerekek a képekre mutatva kérdezgetnek, mi pedig megnevezzük azt a dolgot, amire mutat, így tanulhat szavakat. Később jöhetnek az egy kép – egy mondat típusú mesekönyvek, majd 3-4 éves kor körül a rövidebb szövegeket tartalmazó képes könyvek. Ha a gyerek jól tudja követni az életkorának megfelelően választott könyvet, akkor egy mesét több alkalommal is fog kérni. Szülőként ez nekünk unalmasnak tűnhet, ám a gyerekek az ismétléssel sokat tanulnak, így is fejlődik a beszédük. A mesekönyvek mellett, a beszéd fejlesztését társasjátékokkal, képes történetekkel, fejlesztő füzetekkel és bábjátékokkal is tudjuk segíteni.

Mikor kérjük szakember segítségét?
A szakirodalom szerint a gyerekek 2 éves korban átlagosan 50 aktív, és 100-200 szavas passzív szókinccsel rendelkeznek. Az aktív szókincs azt jelenti, amit a gyermek használ, a passzív szókincs, amit megért. Ha ez nem történik meg, 2-2 és fél éves kor körül a gyermek még nem beszél, akkor javasolt szakembert felkeresni, aki a szükséges fejlesztéseket el tudja végezni annak érdekében, hogy a gyermek beszéde is megfelelően fejlődjön.

Óvodáskorban a beszédészlelés és beszédmegértés zavara különféle tünetekben nyilvánulhat meg:
–     szegényes szókincs
–     sokszor visszakérdez
–     a szavakat erősen torzítja
–     gyakran a többiekre figyel, így próbál eligazodni a teendők között;
–     kérdésekre nehezen válaszol,
–     a mesehallgatás nem vagy nehezen köti le,
–     nehezen tanul verseket, mondókákat
–     elhúzódó beszédhibákkal küzd.

Ilyen esetben érdemes szakember segítségét kérned a fejlesztéshez és az ő tanácsait követve végezni az otthoni fejlesztést is.

Forrás: Játékliget
www.jatekliget.hu