A 10 legjobb húsvéti recept: komplett ünnepi menü előételtől a
Képeken az 1987-es nagy havazás – Napokra megbénult az egész ország
1987. január 10. és 14. között Magyarországot egy olyan extrém hideg érte el, amely napokra megbénította az életet, és amely azóta is „a nagy havazásként” él a közös emlékezetben.
A kenyeret tankokkal vitték a boltokba, a gyerekek nem tudtak iskolába, a felnőttek pedig munkába menni, a vajúdó nőket helikopterrel szállították szülni. A hó eltakarításához a honvédséget is be kellett vetni. Máig gyakran és sokan emlegetjük az 1987-es óriási havazást, amely január 10-én kezdődött, és szinte az egész országot fogságba ejtette. Fotókkal, történetekkel idézzük vissza az extrém helyzetet.
A meteorológusok a hatalmas havazásnak látták az előjeleit, és próbálták is figyelmeztetni a lakosságot. Igaz, akkor még nem állt rendelkezésükre annyi csatorna, mint manapság. A különböző újságok csak röviden adtak hírt arról, hogy „kemény hidegre, téli időre és országszerte havazásra lehet számítani” január 10-én. Nem sokkal az áldatlan állapotok kitörése előtt még viszonylag enyhe, szinte tavaszias idő volt. Akkori kiskatonák mesélték, hogy szilveszter körül rövid ujjú pólóban fociztak a laktanyában. Aztán a mediterrán és a sarkvidéki eredetű ciklon Kárpát-medencei találkozása eredményezte az extra mennyiségű havat, amit nagy szél is kísért. Nem beszélve a hazánkban ritka, -10, -17 fokos hidegről.
Nézd meg az összefoglalót a nagy havazásról!
1987. január 10-én este már szinte az egész országot beborította a hó, és megszakítás nélkül, 36-48 órán keresztül esett. Sík vidékeken is 20-50 centis hótakaró nehezítette a közlekedést és a mindennapi teendőket. Kisebb falvakban a házak ereszéig értek a hótorlaszok. Olvasóinkban is élénken él még a mesés tél emléke.
Fotó: Fortepan, Szalay Zoltán – A Fővárosi Sütőipari Vállalat péksége előtt hatalmas tömeg várakozik friss kenyérre, az 1987 januári nagy havazás idején.
Judit: Akkoriban a Határ úti metrómegállótól két sarokra laktam. Hétfőn olyan nagy volt a hó, hogy amikor elindultam az Üllői útra, a járdán nem tudtam gyalogolni, csak az úttesten. Mindenki ott közlekedett, hisz autók szinte nem is jártak. Reggel 7 órára mentem dolgozni, és negyed 7-kor indultam el otthonról. Emlékszem, még sötét volt, csak az utcai lámpák világítottak. Olyan volt, mintha hatalmas köd borította volna egész Budapestet. Mivel a metró járt, én viszonylag gyorsan beértem a munkahelyemre, a 13. kerületbe. A kolléganőm Pestszentimréről hajnali fél 5-kor indult. Az első buszra két és fél órát kellett várnia, és 11-re, átfagyva ért be. Utána aztán napokig nem is jött. Az is élénken él bennem, hogy akkor nem volt adás hétfőnként a tévében, ám a kialakult pánikhelyzetre tekintettel este leadták a My fair lady-t.
Mária: Akkor volt a fiam 4 éves. Óvodába vittem szánkóval, amit elég nehéz volt húzni a friss hóban. Én küzdöttem az épp szemembe hulló hóval, és nem vettem észre hogy a szánkó felborult. A fiam kiesett belőle, és úgy kiabált utánam. Én meg nevettem, mert szinte elmerült a hóban. Neki, szegénynek nem volt ilyen vicces. Azóta is sokszor emlegetjük.
Fotó: Fortepan, Szalay Zoltán – A nagyon várt élelmiszerek szállítása az 1987. januári nagy havazás idején az Éjjel-nappal Közért előtt.
Kata: Akkor még voltak igazi telek, ám ez mindegyiken túltett. 1987-ben 8 éves voltam. Mivel én az iskolától 100 méterre laktam, könnyen odaértem, de a vidéki osztálytársaim nem is próbálkoztak bejönni. Több környékbeli településen hószüntetet rendeltek el, mivel négyen-öten voltak csak egy-egy osztályban. Megmaradt bennem a szomszédok nagy összefogása, hisz egymás autóit szabadították ki a hó alól. Arra is emlékszem, hogy az Isaura (Rabszolgasors) sztárja, Lucélia Santos épp Magyarországon tartózkodott, és helikopterrel vitték a különböző programokra.
Ildikó: A lányommal voltam akkor várandós. Elég rosszul éreztem magam, feküdtem, és dinnyét kívántam. A férjem azt mondta, örüljek, ha kenyeret tud szerezni. Arra is emlékszem, hogy Székesfehérváron egy leleményes tanítónő lestoppolta a hókotrót, úgy tudott eljutni az iskolába.
Zoli: A nagyobbik testvérem már középiskolás volt, és részt kellett vennie a hóeltakarításban. Nagyon boldog voltam, mert nem kellett iskolába mennem. A nagyapám mesélte, hogy náluk, falun 2-3 méteres hófalak is kialakultak. Jöttek volna vigyázni ránk a nagyszüleink, de nem indultak a buszok és a vonatok. Anyukám kórházban volt ápolónő, és két műszakot kellett ledolgoznia, mert a kolléganője nem tudta leváltani. Apukámmal állandóan néztük a tévét, hogy halljuk az aktuális információkat.
Gyula: Arra emlékszem, hogy kinéztem az ablakon, és olyan volt, mintha már egy napja havazott volna. Nem sokkal később, mintha már két napja esne egyfolytában. Megint később: lehet, hogy már harmadik napja havazik? Nagyon szép volt és félelmetes volt, hogy csendes lett az egész város. De voltak járulékos mellékhatások is. A Batthyány téri szupermarketben az emberek egymásnak estek a kenyeres állványoknál, mindenki attól félt, hogy nem jut neki kenyér. Az autót próbáltam kiásni, fentről rám ordítottak: ne a kocsim elé dobáld a havat! Jött a hóeke, minden kocsit visszatakart. Volt, ahol tettlegességig fajultak a dolgok. A Moszkva téri metrómegállóban a szerelvények nem győzték elszállítani a rengeteg utast, a tömeg egyre csak nőtt a peronon mert a lefelé haladó mozgólépcsőket nem állították le. Az utasok már alig fértek el a peronon, a mozgólépcsők pedig csak hordták lefelé az embereket, és kitört a pánik. Szerencsére az utolsó pillanatban mégis leállították a mozgólépcsőt lefelé. Meleg helyzet volt.
Az 1987-es nagy havazás olyan kollektív élményt jelentett, amelyről azok is mesélnek ma, akik akkor még gyerekek voltak, vagy éppen fiatal felnőttként élték át. A nehéz körülmények között élők közül többen megfagytak vagy kihűlés miatt veszítették életüket. A közlekedésben és mentésben részt vevők, civilek és katonák egyaránt emberfeletti erőfeszítéseket tettek a túlélők eléréséért. Egyes helyeken azóta is „az évszázad teleként” emlegetik.
Ha legközelebb esik a hó, ezeket a játékokat vesd be!
Fotók forrása: Fortepan
1 Hozzászólás
5
Comments are closed.