Tavaszi virágkoszorú tojástartóból – kreatív újrahasznosítás gyerekekkel
Rondának gondolták, ma a világ egyik leghíresebb építménye – Érdekességek az Eiffel-toronyról
Vannak, akik kifejezetten miatta utaznak Párizsba. Bár 135 éves, nem fog rajta az idő. Továbbra is kecses, és már több mint 200 millióan csodálták meg. Persze akadnak, akik megszólják, sőt ellenzői egyenesen meg akartak szabadulni tőle. Az Eiffel- torony mindenesetre Párizs jelképéve vált. A monumentális torony az olimpia ideje alatt is fontos szerepet játszik.
A világ leghíresebb vasszerkezete
Való igaz, amikor a repülőből megpillantjuk a vasszerkezetet, hevesebben ver a szívünk. Az 1889 tavaszán felavatott különös torony kezdetben megosztotta a franciákat. Ma már a világ egyik leglátogatottabb építménye.
Legyen kecses, szép és praktikus – ez volt Gustave Eiffel, a tornyot építő tervezőiroda vezetőjének elképzelése a szerkezetről. A 19. század végén egyre többször kísérleteztek magas épület emelésével, nem sok sikerrel. Gustave Eiffel 1884-ben készítette el a torony tervét. Először az 1888-as barcelonai világkiállítás szervezőinek ajánlotta, de nekik nem kellett a vasszerkezet. Túl különlegesnek találták.
Egy évvel később, a párizsi világkiállítás pályázatát aztán már Gustave Eiffel cége nyerte el, így megkezdődhetett a 300 méter magas, rácsos szerkezet építése a Mars-mezőn. Nem volt sok idő a kivitelezésre, mindössze két évet kapott Eiffel csapata. Ráadásul a külső nyomással – a francia művészélet aláírásgyűjtésbe kezdett a torony ellen – és a fel- feltörő víz okozta nehézségekkel is szembe kellett nézniük a munkásoknak. Minden nehézség ellenére a rekordgyorsasággal épülő szerkezet havonta 12 méterrel nőtt. A több mint 300 méter magas tornyot két és félmillió szegecs tartja össze. A vascsodát végül 1889. május 5-én nyitották meg a nagyközönség előtt. 1931-ig, az Empire State Building felépítéséig az Eiffel- torony számított a világ legmagasabb építményének.
Szélhámosok eladták, mások lebontatták volna
A 120 év nem mindig a sikerről szólt. Kezdetben „tragikus sorsú utcai lámpának” csúfolták, míg mások Párizs szégyeneként emlegették. Volt idő, amikor le akarták bontani. Sőt, akadt olyan szélhámos, aki ócskavasként árulta a szerkezetet. A németek pedig fegyvereket akartak belőle készíteni.
Népszerűsége (vagy a puszta szerencse) azonban mindig megmentette. A Szajna-partján álló Eiffel- tornyot évente csaknem 7 millióan keresik fel. Három fogadószintjén éttermek, bárok, boltok várják a világ minden részéről érkező turistákat. Az 57 méter magas első emeletre 328, a 115 méter magas másodikra még további 340 lépcsőfok vezet fel, a 276 méteres harmadik szintre csak lifttel lehet feljutni. A felvonók minden évben 100 ezer kilométert tesznek meg.
Az Eiffel- tornyot hétévente teljesen átfestik. A világ leglátogatottabb fizetős építészeti nevezetességére 60 tonna máz kerül.
A jelentősebb francia ünnepeken az „Öreg Hölgy” fényárban úszik.
Az olimpia egyik központi helyszíne
A 2024-es párizsi olimpián is fontos szerep vár az „Öreg Hölgyre”. Már a megnyitóünnepség is különleges esemény lesz, amely eltér a hagyományos ceremóniáktól. A megnyitót a Szajnán tartják, amely mentén az Eiffel-torony is található. A torony háttérként szolgál majd, miközben a világ minden tájáról érkező sportolók és nézők megcsodálják a látványos fényjátékokat és előadásokat.
Az Eiffel-torony már korábban is lenyűgözte a világot különböző ünnepi megvilágítással, de a 2024-es olimpia megnyitója minden eddigit felülmúlhat majd. A tervezők különleges fény- és hangtechnikai megoldásokkal készülnek, hogy az esemény valóban felejthetetlen legyen. A toronyra vetített képek és animációk, valamint a színes tűzijátékok egyedülálló látványt nyújtanak.
Az Eiffel-torony nem csak a megnyitó ünnepség során játszik majd fontos szerepet. Az olimpia ideje alatt különböző kulturális és sporteseményeknek is otthont ad. Az épület környékén felállított szurkolói zónákban a látogatók kivetítőkön követhetik a versenyeket, részt vehetnek interaktív programokon, és élvezhetik a párizsi gasztronómiai különlegességeket.
