160 éves a Fővárosi Állat- és Növénykert – 7 érdekesség, amit talán te sem tudtál róla
A 160 éves Fővárosi Állat- és Növénykert sokunk gyerekkorának része. Ismerjük a kapuját, a kőelefántot, a Bagolyvárat, a hatalmas fákat és persze az állatokat, amelyek miatt újra és újra visszatérünk.
„Apu, hogy megy be az a nagy elefánt az oroszlán barlangjába?” Bilicsi Tivadar slágerét egykor generációk fújták kívülről. Mára a dal talán már egy kicsit feledésbe merült, pedig elég meghallani ezt az egyetlen sort, és máris felidézhetünk egy régi emléket: egy gyerekkori kirándulást, az első állatkerti élményt, vagy éppen azt a pillanatot, amikor először fogtuk meg a saját gyerekünk kezét a Fővárosi Állat- és Növénykert kapujában.
Van, akinek a zsiráfok, másnak az elefántok, vagy a cukin totyogó pingvinek jutnak eszébe róla. A budapesti Állatkert immár 160 éve a családi programok egyik kedvenc helye. Európa egyik legrégebbi, ma is működő állatkertje közben rengeteget változott, és számtalan különleges történetet, régi emléket és meglepő érdekességet őriz. Most ezekből válogattunk.
1. A Fővárosi Állat- és Növénykert 1866-ban nyitotta meg kapuit
A budapesti Állatkert története egészen 1866-ig nyúlik vissza. Az első állatkert létrehozásának gondolata már az 1800-as évek közepén felmerült, végül 1866. augusztus 9-én megnyitotta kapuit a látogatók előtt.
Ekkor már több mint 500 állat élt a kertben, voltak közöttük majmok, makik, kenguruk, tevék, emuk és papagájok is. A korabeli állatnevek ma már mosolyt csalhatnak az arcunkra: a kapucinus majmot például „kucsfödnek”, a szerecsenmakit „fekete rémkének” nevezték. Már akkor is különleges élménynek számított olyan állatokat látni, amelyekkel a városlakók a hétköznapokban biztosan nem találkoztak.
2. Az első állatok között egészen különleges fajok is voltak
Az állatkert történetének egyik fontos alakja volt például az első elefánt. Az ormányos állat 1875-ben érkezett, majd őt követték a vízilovak, az orrszarvúk, az orangutánok és a bölények is.
A különleges állatok hamar nagy érdeklődést váltottak ki, és az Állatkert egyre inkább Budapest egyik kedvelt kirándulóhelyévé vált.
3. Erzsébet királyné is támogatta az Állatkertet
A budapesti Állatkert történetéhez a magyar történelem több ismert alakja is kapcsolódik. Erzsébet királyné, vagyis Sisi is fontos szerepet játszott az intézmény támogatásában.
Az ő közbenjárásának köszönhetően például több különleges állat, így az első zsiráf is az Állatkertbe kerülhetett. A királyné ráadásul maga is kedvelte az állatokat, így nem véletlen, hogy a neve több ponton is felbukkan az Állatkert történetében.
4. Az Állatkertnek nemcsak állatai, hanem különleges épületei is vannak
Az Állatkert több épülete is műemléki értékű. Az 1909–1912 közötti nagy átépítés során született meg az a különleges építészeti világ, amely ma is meghatározza a kert hangulatát.
Az Elefántház például 1912-ben épült, és eredetileg nem is ezt a nevet kapta. „Vastagbőrűek háza” néven ismerték, mert akkoriban úgy gondolták, hogy az elefántok, az orrszarvúk és a vízilovak közeli rokonságban állnak.
Tudtad, hogy a Nagyszikla nem valódi szikla? Vasbeton vázra épített betonhéj, amely 34 méter magas, és amikor elkészült, Budapest egyik legmagasabb építményének számított. A tetejébe még víztornyot is építettek.
Az Állatkert egyik különleges épülete a Bagolyvár. A romantikus, mesébe illő épület mellett nem lehet csak úgy elsétálni – különösen gyerekekkel, akiknek a neve hallatán rögtön beindul a fantáziájuk.
5. Egykor még nem csak állatokat lehetett itt látni
Az Állatkert története során többször változott, hogy milyen élményeket kínált a látogatóknak. A kertben egykor olyan látványosságok is helyet kaptak, amelyek ma már meglehetősen szokatlannak tűnnének. Az Állatkert például a múlt század elején néprajzi és antropológiai bemutatókkal is várta a közönséget. A mai állatkertekhez képest egészen más szemlélet uralkodott akkoriban.
6. A budapesti Állatkertben a növények is fontosak
A fővárosi intézménynek ma is jelentős növénygyűjteménye van. A kertben több száz növényfaj és fajta található, köztük olyan különlegességek is, amelyeket nemigen látunk egy átlagos budapesti parkban. A hatalmas, idős fák, a különleges cserjék, a trópusi és szubtrópusi növények pedig nemcsak szépek: az állatkerti környezet fontos részei, és sok esetben az állatok természetes élőhelyét is igyekeznek megidézni.
7. Több generáció emlékei találkoznak ugyanott
Van valami különleges abban, amikor egy szülő ugyanazokat az állatokat mutatja meg a saját gyerekének, amelyekre ő maga is emlékszik gyerekkorából. Persze az Állatkert sokat változott az elmúlt 160 évben, és az állattartás, a természetvédelem és az ismeretterjesztés szemlélete is rengeteget fejlődött.
De a lényeg valahol ugyanaz maradt: közel kerülni az élővilághoz, megfigyelni, rácsodálkozni és közben tanulni.
Az Állatkert 160 év után is tud újat mutatni.
Lehet, hogy valaki már gyerekkora óta ismeri, mégis minden látogatáskor felfedezhet valami újat. Egy addig észre sem vett növényt, egy különleges állati viselkedést, egy érdekes épületrészletet vagy éppen egy olyan történetet, amelyről korábban soha nem hallott.
160 év alatt rengeteg minden változott. Az állatok, az épületek, a város és maga az Állatkert is. De az a pillanat, amikor egy gyerek először meglát egy elefántot, zsiráfot vagy oroszlánt, valószínűleg ma is ugyanolyan különleges.
Talán ezért tud a budapesti Állatkert generációkon át ugyanaz a hely maradni, ahová jó visszatérni.
Ha szeretnél további állatkerteket is felkeresni, nézd meg összeállításunkat!
6 állatkert, állatpark és állatsimogató, amelyet talán nem is ismersz
