Európában elsőként „Minden idők legjobb európai karácsonyi vására” címmel díjazták
Versek, dalok, mesék, foglalkoztatók az Állatok világnapjára
Assisi Szent Ferenc halálának napján, október 4-én ünnepeljük 1931 óta az Állatok világnapját. A legenda szerint Assisi Szent Ferenc értette az állatok nyelvét és beszélni is tudott velük. A nap egyik célja régebben a vadon élő állatok pusztulásának megfékezése volt, majd később fontos szerepet kapott a háziállatok és a felelős állattartás hirdetése is. Felhívják arra is a figyelmünket, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az Állatok világnapja kapcsán a legaranyosabb verseket gyűjtöttük össze, továbbá foglalkoztatókat is hozunk a gyerekőcöknek.
Aranyosi Ervin: Az állatok világnapján
Olyan ez, mint a karácsony:
Az állatok világnapja!
Ma ünneplünk, és a világ
holnap majd kihűlni hagyja…
Mi lenne, ha nem csak egy nap,
hanem mindig ünnepelnénk,
az évnek az összes napján
egyformán örömre lelnénk?
Szeretetet adnánk szívből,
hadd higgye el minden állat,
hogy ez a Föld, amin élünk,
szerethető hellyé válhat.
A növény is hadd érezze,
jó gazdája már az ember.
Töltsük meg a világunkat
gondoskodó szeretettel!
Legyen minden nap karácsony,
állatok, növények napja!
Érezze a Föld lakója,
hogy a csodák földjét lakja!
Nem is kéne többet tennünk,
csupán emberekké válnunk,
az élőről gondoskodva,
szebbíteni a világunk!
Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny
Háp! Háp! Háp!
Jönnek a Kacsák!
Hű, de éhes, hű, de szomjas
ez a társaság!
Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
De hogy feszít tyúkjai közt
a Kukurikú!
Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
sonka-lábán Kucu néni
fürödni döcög.
Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Szamár
rábőg, hogy “I-á!”
Rút! Rút! Rút!
Föl is, le is út:
mérges Pulyka, te szereted
csak a háborút.
Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
víg zenével így köszönt e
díszes társaság.
Gazdag Erzsi: Csigabiga néne
Körülnézett háza táján
Csigabiga néne.
„Közeledik már az ünnep,
meszelni is kéne!”
Meszet oltott egy csöbörben,
s kimeszelte házát.
Olyan fehér, olyan tiszta,
nem találni párját.
Megbámulja, megcsodálja
egész erdő népe,
s háza előtt örvendezik
Csigabiga néne.
Weöres Sándor: A kutya-tár
Harap-utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülű Aladár.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér kutya jár,
törzs-vevőknek 5 forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Pákozdi Gabriella: Százlábú-bánat
Láb, láb, csupa láb
kétszáz zokni
legalább
ezenfelül
kétszáz cipő
irgalmatlan nagy
hajcihő
kikötözöm
bekötözöm
húzom fűzöm
nyomom lököm
cipő
zokni
láb-galiba
– Mért nem lettem inkább csiga
MTI/Czeglédi Zsolt
Rónay György: Mondd, szereted az állatokat?
Mondd, szereted az állatokat?
A kutyát, macskát, csacsit, lovat
s a madarakat: a verebeket,
rigót, galambot, pintyeket,
akik a Földön veled élnek,
s bundájuk, tolluk melegében
nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek?
Mondd, szereted az állatokat,
s figyelted őket néhanap:
hogy mit csinálnak, hogyan élnek,
s a maguk nyelvén mit mesélnek,
vagy miről hallgatnak, mikor komor
csöndjükbe burkolódzva ülnek,
és titokzatos, hallgatag
külön világukba merülnek?
Én szeretem az állatokat,
Elnézem őket,
ha játszanak, alszanak vagy tűnődnek
titkaikon és a világon.
Hidd meg, barátom,
nekik is vannak titkaik,
s csak annál nehezebb talán
számukra ez a sok talány, mert nincsenek rá szavaik.
Tégy próbát, hisz ember vagy: értsd meg
a bennük szorongó miértet;
segíts nekik, mondd ki helyettük
azt, ami ott ködlik a testük
vaksi lelkében – vidd közelebb
az állatokhoz az embereket,
hogy megértsenek végre minket.
S mi is őket, kisebb testvéreinket
Mentovics Éva: A medve ebédje
Dél elmúlt már, üt az óra,
barnamedve megy a tóra.
Jobbra topog, balra topog,
követik az éhes bocsok.
Tanulhatnak a kicsinyek:
nem kell neki bot, meg zsineg,
vízbe csap a mackó mancsa –
itt egy kárász, ott egy harcsa.
Nem jó folyton mézet falni,
jöjj, a tóhoz kell nyargalni!
Nézd, mily ügyes ez a medve!
Ki is van már kerekedve.
Csukás István: Fecskemama bölcsődala
Kicsi fecském, csöpp fiókám,
hunyd le szemed, hunyd le már!
Szárnyad alá dugd be fejed.
Alszik a méh s kis bogár.
Alszanak a szelíd őzek,
s a nyulak sem kergetőznek.
Kicsi fecském, csöpp fiókám,
aludj el, mert a bagoly
ideszáll, s nem-alvóknak
a fülébe kuvikol!
De ha látja, hogy már alszol,
befogja a csőrt, és nem szól.
Kicsi fecském, csöpp fiókám,
aludj, én vigyázok rád!
Jó meleg a paplanocskád,
s pihe-puha a párnád.
Aludjál hát egy kicsinykét,
s kapsz majd finom reggelicskét!
Töltsétek le a foglalkoztatókat is!
Ha szeretitek az állatokat, ezt se hagyjátok ki!
Gárdonyi Géza: A kutya meg a nyúl – Az egyik legszebb verses mese
2 Hozzászólás
4.5
4.5
Comments are closed.