Táborok régen és ma: így változott a táborozás az elmúlt száz évben

Kezdetben voltak a cserkészek, majd az úttörők, a rendszerváltás után pedig már mindenki megtalálhatta az ízlésének megfelelő napközis- vagy ottalvós tábort. A következő képeken megmutatjuk, hogyan változott a gyerekek nyaraltatása az elmúlt bő száz évben.

Az 1919-es Tanácsköztársaság sok ellentmondásos intézkedése közül a gyereknyaraltás volt a legszimpatikusabb. Proletárgyerekek tömegei táborozhattak azon a nyáron a Balaton-parton.

Magyarországon 1910-ben indult be a cserkészmozgalom, és hamar népszerűvé vált. A csapatok felépítése leginkább egy katonai szervezetre hasonlított. Eredetileg a 11-17 év közötti fiatalok szervezete volt, akik nyári táborok alatt megtanultak a nomád körülmények között helyt állni.

A lányok már a kezdetektől lehettek cserkészek, ám a visszaemlékezések szerint a vidám életből nekik kicsit kevesebb jutott. “Az iskolánk Anna Leánycserkészcsapatát ‘Tündérke Csapat’ – nak hívják, én egyetlenegyszer mentem csak oda, mert azt hittem, hogy táborozni fogunk, meg lombfűrészelni, mint a fiúk. De szó se volt róla, zsoltárokat kellett énekelni és harisnyát stoppolni. Kösz. Éppen erre vágytam” – emlékszik vissza a Bezzeg az én időmben Horváth Katija 1941-ben.

A cserkészeket a második világháború után az úttörők váltották fel. A nomád körülmények egy kicsit már megváltoztak: a sátortáborban már nem a földön, hanem vaságyakon aludtak a pajtások.

A legnagyobb és leghíresebb úttörőtábor Csillebércen épült, ahol néha még Kádár János is tiszteletét tette.

A középiskolások táborai már főleg a munkáról szóltak. A városi fiatalok minden nyáron építőtáborokban dolgoztak a szocializmusért, ahol leginkább a mezőgazdaságban segítettek.

A rendszerváltás után a táborok kínálata is hirtelen kiszélesedett, és igyekeztek a különböző igényeket kielégíteni. Aki továbbra is a nomád életérzést akarta átélni, annak ott voltak az evezős vagy kirándulós vándortáborok, ahol vadregényes körülmények között, mindenfajta komfort nélkül tölthettek el egy hetet a fiatalok.

A nyári szünet 11 hete a szülőknek is egyre nagyobb kihívást okoz. A dolgozó szülőnek gyerekfelügyeletről kell gondoskodni, de aki otthon van, az is szeretné, hogy a gyereke valami értelmessel töltse el ezeket a hónapokat. A napközis táborok változatos árkategóriákban érhetők el: sok önkormányzati táborban csak az étkezésért kell fizetni a résztvevőknek, míg egy speciális, például táncos, lovas vagy számítástechnikai tábor költsége akár az 50 ezer forintot is meghaladhatja gyerekenként.

A felsőoktatást kezdő fiatalokat pedig várják az egyetemi gólyatáborok. Az utóbbi néhány évben ezeknek a rendezvényeknek elég rossz lett a sajtója, ezért némelyik intézmény vagy teljesen beszüntette, vagy szigorú korlátok közé szorította a gólyatáborokat. Bár nem kötelező ezeken részt venni, mégis érdemes, mert a hasznos információk mellett az sem utolsó szempont, hogy az évfolyamtársakkal is könnyebb kötetlen körülmények között megismerkedni.

Borítókép: Táborozó fiúk, 1938. (Fortepan/Fortepan)

Kapcsolódó tartalom:

Ilyen volt az úttörőélet a rendszerváltás előtt: táborok, dalok és az Úttörővasút Kezdődik a vakáció: táborok, veszélyek és más fontos tudnivalók Gyereknevelés régen és ma – Amit nagyanyáink még teljesen máshogy gondoltak 5+1 tipp, hogy az első táborozás jól sikerüljön – Így készítsd fel a gyereket