Tudtad, hogy a Jézuska nem csak a magyar gyerekeknek hoz karácsonykor ajándékot? Bár az angolszász hatás a Télapóval az egész világon erősödik, még a 21. században is sokféle mesebeli figura létezik, akik szerepköre nagyon hasonló: ők viszik az ajándékokat karácsony táján a gyerekeknek.

Ausztria

A sok évszázados együttélés a hagyományainkon is meglátszik. Az osztrák gyerekeknek, csakúgy, mint a magyaroknak, Szent Miklós (St. Nikolaus) december 6-án, a Kisjézus (Christkind) pedig december 24-én hoz ajándékokat.

 

Belgium

Belgiumban az igazi ajándékozás december 6-án történik. Karácsonyapó vagy Szent Miklós jön el ilyenkor a gyerekekhez, hoz nekik karácsonyfát és alá sok-sok ajándékot. Vannak, akik december 24-re már ki is dobják a fát, bár a többség vízkeresztig meghagyja. December 24. és 25. már inkább a nagy családi, baráti bulikról szól, mint az ajándékozásról, bár apróságokkal ilyenkor is meg szokták egymást lepni.

Erdély

Bár Romániában a Télapó a legelterjedtebb ajándékhozó figura, Erdély magyarlakta területein hagyományosan az Angyal érkezik meg a gyerekekhez karácsonykor.

 

Horvátország

A horvát gyerekek igazán nem panaszkodhatnak decemberben: nem csak a klasszikus Mikulás vagy Fagy Apó (december 6.) és a Kisjézus (december 24.) ajándékozza meg őket, hanem – főleg Dalmáciában és Szlavóniában – Szent Luca is körbejár a gyerekek között december 13-án. Lucának kekszet és tejet készítenek ki, mert a szent a nagy vándorlásban bizonyára megéhezik.

 

Anglia, Amerika

Az angolszász kultúrkörben a filmekből jól ismert Télapó (Amerikában Santa Claus, Angliában eredetileg Father Christmas) hozza az ajándékokat, mégpedig december 24-ről 25-re virradó éjszaka. A gyerekek december 25-én reggel bonthatják ki őket. A fát azonban már november végén-december elején felállítják.

Németország

Hogy a német gyerekeket ki ajándékozza meg karácsonykor, attól függ, katolikus vagy protestáns vidéken élnek-e. A katolikusokhoz a Kisjézus jön, a protestánsokhoz a Télapó. Ezen kívül mindegyiküket meglátogatja december 6-án a Mikulás is, aki a nálunk megszokott módon krampuszok társaságában érkezik.

 

Görögország

Görögországban december 6-án kezdődik a karácsonyi szezon, és bár a Mikulás pont nem jár arrafelé, rengeteg embert hívnak Nikolasznak, akik tiszteletére sokan csapnak névnapi bulit. A görög gyerekeknek azonban az ajándékokra elég sokat kell várniuk: Szent Bazil a felelős érte, aki szilveszter éjjelén rejti el az ajándékokat a fa alatt, és újév napján lehet kibontani őket.

 

Olaszország

Olaszországban a korábbi Jézuskát egyre inkább kezdi felváltani a Télapó, de nem ő az egyetlen ajándékhozó alak ebben az időszakban. Sokakhoz látogat el december 13-án Szent Luca, január 6-án pedig La Befana, a jó boszorkány. Ez utóbbi a jó gyerekek zokniját cukorkával, a rosszakét szénnel tölti meg.

 

Oroszország

Sokan tudják, hogy Magyarországon a második világháború után, szovjet hatásra kezdték a vallássemleges Télapó megnevezést erőltetni a Mikulás vagy a Jézuska helyett, de az ennek alapjául szolgáló figura, Gyed Maroz, vagyis Fagyapó náluk is leginkább 20. századi találmány. Az 1917-es szocialista forradalom előtt az orosz gyerekeket is Szent Miklós és egy öregasszony, Bábuska látogatta. A hagyomány szerint az özvegyasszony a háromkirályokkal szeretett volna tartani, hogy meglátogathassa a kisded Jézust, ők azonban nem várták meg. Azóta is házról-házra jár a Megváltót keresve.

Spanyolország

A spanyol gyerekek számára az igazi ünnep hagyományosan nem a karácsony, hanem vízkereszt, január 6-a. Ilyenkor látogatják  meg őket a napkeleti bölcsek. Amelyik gyerek zabbal vagy szénával tömi ki a csizmáját, hogy enni adjon a lovaknak, cserébe édességeket kap, ha jó volt, és szenet, ha rossz. Ez utóbbi esetben sincs ok szomorúságra, igazi szén helyett ugyanis ma már általában fekete cukormázzal bevont marcipán kerül a csizmákba.

Képek: freepik.com