Márciusi jeles napok: nagyböjt, nemzeti ünnep, nőnap és víz világnapja

Végre itt a tavasz első hónapja, tele ünnepekkel, jeles napokkal. Március a Mars, a háború istene után kapta nevét. Bízunk abban, hogy Sándor, József és Benedek meghozzák a meleget. Rögtön a hónap elején megkezdődik a nagyböjt, és a hölgyeket is ünnepeljük. A hónap virága a nárcisz.

Jeles napok:

Március 8. Nemzetközi nőnap
Az 1910-ben Koppenhágában megtartott II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszus javasolta megrendezését, az időpont 1914-ben lett március 8. a New York-i textilmunkásnők 1857-es sztrájkjának (más források szerint az 1908. március 8-i, 129 munkásnő életét követelő gyártűz) emlékére. A nők jogai és a nemzetközi béke napját 1977-ben tette hivatalos ünneppé az ENSZ-közgyűlés. Taníthatsz gyermekednek nőnapi verseket. 

Március 15. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kezdete
Ennek célja a függetlenség kivívása és az alkotmányos berendezkedés megteremtése volt. 1848 első hónapjaiban Európa számos városában forradalmak törtek ki. Először 1927-ben nyilvánították hivatalosan nemzeti ünneppé. A gyerekekkel készíthettek kokárdát, zászlókat, csákókat. Gyerekeknek szóló ünnepi verseinket itt találod. 

Március 19. Az alvás világnapja
A tavaszi napfordulót megelőző pénteken tartják, Magyarországon 2009 óta. Életünk majdnem harmadát alvással töltjük – illetve sokan csak szeretnék tölteni, mert a legóvatosabb becslések szerint is a népesség egyharmada szenved álmatlanságban A napi hat óránál kevesebb alvás betegségek kialakulásához vezethet, ronthatja a már meglévő betegséget, a rosszul alvó ember teljesítménye csökken, romlik életminősége.

Március 22. A víz világnapja
Az ENSZ-közgyűlés az 1992-ben döntött megtartásáról. A Földön több mint egymilliárd ember nem jut egészséges és elegendő ivóvízhez, az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség 80 százaléka és évente kétmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015 közötti időszakot a „Víz az életért” cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította, célul tűzve ki, hogy a tiszta vizet nélkülözők több mint fele rendes ivóvízhez juthasson. Az ENSZ a 2013-as évet a vízügyi együttműködés nemzetközi évének nyilvánította. Dolgozzátok fel izgalmasan a víz témakörét, versekkel, foglalkoztatókkal, kísérletekkel öröm a tanulás.

Március 23. Meteorológiai világnap
1960-ban határoztak megtartásáról annak emlékére, hogy 1950. március 23-án lépett életbe a Meteorológiai Világszervezet alapokmánya. A WMO célja, hogy elősegítse a meteorológia felhasználását a legkülönbözőbb területeken, összehangolja a tagországok kutatásait, segítse a képzést.

Március 27. Színházi világnap
A Nemzetközi Színházi Intézet 1961-es bécsi közgyűlésének határozata alapján tartják 1962 óta annak emlékére, hogy 1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Az első színházi világnapra Jean Cocteau írt ünnepi köszöntőt, 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntik e napot. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását.

 Március 30. A Föld órája
2007 óta március utolsó szombatján este fél kilenc és fél tíz között tartják, amikor magánszemélyek, intézmények és települések egy órára lekapcsolják a villanyt, hogy felhívják a figyelmet az éghajlatváltozásra. Tavaly már 147 ország, Magyarországon pedig 93 település és 467 intézmény csatlakozott az akcióhoz; világszerte olyan épületek borultak sötétbe, mint a gizai piramisok, a párizsi Eiffel-torony, az athéni Akropolisz, a londoni Big Ben, a római Colosseum és a New York-i Empire State Building.

Időjárással kapcsolatos hiedelmek

Március 18. Sándor napja:
Az első meleghozó nap. Ki ne tudná? “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” A népi megfigyelés szerint Sándor napján kezdenek fújni a böjti szelek.

A legtöbb hagyomány március 19-hez, József-naphoz kötődik, hisz őseink március 19-ét tartották a tavasz kezdetének. Ekkor szólaltak meg először a madarak, és ekkor eresztették ki a méheket is. József-nap bizonyos időkben dologtiltó volt, és haláljóslásra is alkalmasnak tartották. A gólyák ekkor térnek vissza hazánkba.

Március 21-én, Benedek napján zsírt és fokhagymát szenteltek, amiknek gyógyító erőt tulajdonítottak. Ekkor van a csillagászati tavasz kezdete, és ehhez a naphoz a természeti népeknél számos hagyomány kapcsolódott. Honfoglaló őseinknél a 9. században a napfordulós ünnep különösen nagy jelentőséggel bírt. Dobbal, zenével, énekkel próbálták előcsalogatni a tavaszt. Vetélkedtek is, az erőpróbákat pedig számos szertartás színesítette. Többségük a tűzhöz és a tavaszhoz kötődött: a szalmabábuval együtt az elmúlt esztendő rossz történéseit is elégették. Ez ugyanis a régi terhek, a megfáradt energiák leadásának időszaka.

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő

Sándor napján
megszakad a tél,
József napján
eltűnik a szél.
Zsákban Benedek,
hoz majd meleget,
nincs több fázás,
boldog aki él.

Már közhírré
szétdoboltatik,
minden kislány
férjhez adatik.
Szőkék legelébb,
aztán feketék,
végül barnák
és a maradék.

Ha van kedvetek, egy kis kertészkedéssel az otthonotokba is varázsolhatjátok a tavaszt!

Így ültess virágot, magokat a tojáshéjba: tavaszcsalogató kreatív ötlet