Ma már a többség nem is tudja, mit ünneplünk pünkösdkor, pedig nem is olyan régen még igazán sok szokás kapcsolódott ehhez az időszakhoz. Az írás végére jópofa foglalkoztatókat mellékeltünk, amelyek segítségével talán ma is átélhetitek egy kicsit ezt az ősi ünnepet.

Tudod, mit ünneplünk pünkösdkor? Ötven nappal Jézus feltámadása, és tíz nappal a mennybemenetele után a tanítványok éppen összegyűltek, amikor a Szentlélek tüzes nyelvek formájában rájuk szállt. Ennek hatására nem csak erővel és bátorsággal teltek meg, hanem idegen nyelveken is kezdtek beszélni, így már semmi akadálya nem volt, hogy messze földön, idegen népeknek is hirdetni tudják az evangéliumot.

A pünkösd tehát elsősorban vallási esemény, de mivel tavasz végére-nyár elejére esik, az ünneplésekor hangsúlyos a természet, a jó termés és az újjászületés ünneplése is.

 

Pünkösdi népszokások

Pünkösdi király és királyné választás

A legrégebbi, a középkorig visszanyúló pünkösdi szokás a királyválasztás. A legények ilyenkor ügyességi versenyeken – például lovas viadalon, birkózáson – mérték össze az erejüket. A különböző tájegységeken nem is feltétlenül pünkösdkor, inkább valamikor májusban tartották a királyválasztást. Volt ahol csak egy napra, és volt, ahol egy egész évre szólt, itt a kiválasztott legény erre az időszakra nem csak a társai vezére és bírája lett, de hivatalos is volt minden lakodalomra.

A pünkösdi királynéválasztás kicsit más elvek szerint zajlott. Egy szép, kicsi lányt választottak, olyat, aki fiatalabb, mint a játékban résztvevő többi leány. A kislányt felöltöztették díszes ruhába, négy lány a vállára vette vagy körbefogta, és így jártak házról-házra, termékenységvarázslatot ismételgetve. Ahol nem látták őket szívesen, ott a kislány bosszúból lehajolt vagy máshogy elrejtették a társai, hogy a háziak termése ne nőjön nagyra.

Pünkösdölés

A király- és királynéválasztással rokon szokás. Egy csapat fiatal vagy gyerek jár házról-házra adományokat gyűjteni, a menetet néha csak a királyné, máshol a királyi pár, esetleg egy menyasszony-vőlegény páros vezeti. A betlehemezéshez hasonlóan a pünkösdölő gyerekek is eljátszanak egy előadást, énekelnek, táncolnak a háziaknak, begyűjtik az adományokat, majd tovább állnak. Érdekesség, hogy a királyt vagy a vőlegényt is gyakran lány játssza el. Mulatságosabb változata a pünkösdölésnek, amikor a lányok lábuknál összeláncolt fiúkat vezettek körbe a faluban, és kérték, hogy adakozzanak a „szegény katonaraboknak.”

Pünkösdi rózsa

A pünkösdi rózsa az ünnep legismertebb jelképe. A legények pünkösdkor annak a lánynak az ablakába tették, akinek udvarolni szerettek volna. Eger környékén ennél biztosabbra ment a legény, és egy kislánnyal mátkatálat küldetett a kiválasztott lánynak. A tálon kalács és egy üveg bor volt. Ha a lánynak is tetszett a legény, egy hasonló tálat küldött vissza neki.

Zöldágazás

A zöld ág a nyár és a természet megújulásának a jelképe. Ezért hordták körbe pünkösdkor házról-házra, hogy ezzel varázsoljanak jó termést. Bizonyos tájegységeken nem körbehordták a zöld ágat, hanem mindenki kitette a saját ablakába. Sok helyen a májusfát is ilyenkor állították, szintén a jó termés reményében.

Harmatban mosakodás

A pünkösdi harmatról úgy tartották, hogy jót tesz a bőrnek, ezért ezen a napon a lányok már nagyon korán felkeltek, és a hajnali harmattal mosták meg az arcukat, hogy szépek legyenek.

Pünkösdi foglalkoztatók

Melyik úton lehet eljutni a virágcsokorhoz?

 

Kösd össze a pontokat!

 

A pünkösd egyik jelképe a galamb, ami a Szentlelket szimbolizálja. Kösd össze a számokat!

 

Színezd ki a számok alapján a tulipánt!

Borítókép: Marisa04/pixabay