Négy évvel ezelőtt rendelték el Magyarországon az első kijárási korlátozást:
Kertész Edina: Ha eltiltom a gyerekeket a kütyüktől, akkor nemet mondok a világ egy részére
Ha gyermeked szereti a humoros, fordulatokban gazdag történeteket, szívesen youtube-ozik, és ő is álmodozik a reflektorfényről, feltétlenül meg kell ismernie A milliomos szamár történetét. Kertész Edina – A lány, aki orvos akart lenni, a Pötyi és Pepita nyomoz, Dodó nyomozó – könyvek szerzője ezúttal egy nagyon aktuális témát boncolgat: a sztárság fény- és árnyoldalairól ír kisiskolások számára is nagyon élvezetesen. A kötet a Manó Könyveknél jelent meg, ahol Edina szerkesztőként is dolgozik.
– Manapság szinte mindenki sztár akar lenni. A gyorsan megszerzett dicsőség pedig általában nem tart sokáig. Erre a jelenségre akartad felhívni a gyerekek figyelmét az új könyveddel?
– Nemrég végeztek egy online felmérést, és a gyerekek fele azt mondta, hogy influencer szeretne lenni. A 8 és 10 éves fiaimon is látom, hogy gyakran néznek olyan youtubereket, akik számukra példaképek. Úgy tűnik, ennek a korosztálynak a siker és a pénz kiemelkedően fontos. Ezért gondoltam azt, hogy megmutatom, mi történik a könyv főszereplőjével, miközben sikeres és gazdag lesz. Azt akartam megírni, hogy ezt milyen lehet belülről megélni. A könyvben nem a minőséget akartam megkérdőjelezni, csak a jelenséggel akartam foglalkozni.
– Feltételezem, a könyv kapcsán is beszéltél gyermekeiddel erről a megosztó témáról. Mit próbálsz nekik átadni, közvetíteni a sztárságról, a sikerről?
– Inkább próbálok részt venni az életükben. Próbálom figyelemmel kísérni azokat, akiket ők követnek. Nem biztos, hogy direkt beszélgetésekkel foglalkozunk a témával. Egy-egy videó kapcsán persze szoktunk beszélgetni, hisz ismereteket is szereznek a youtuberek által.
– Vannak szülők, akik nem engedik a 8-10 éves gyereküknek, hogy tabletezzenek, YouTube-ot nézzenek. Mit gondolsz, a mai gyerekek egyáltalán ki tudják kerülni a számítógépeket, a különféle okoseszközöket? Jó, ha tiltjuk nekik a gépezést?
– Nem tudom, és nem is akarom kikerülni a kütyüket. Lehet, hogy a mi generációnk nem érzi jó dolognak, de a gyerekeinknek már más készségekre lesz szükségük. Ha eltiltom őket a gépektől, akkor nemet mondok a világ egy részére. Ezt nem tehetem meg. Próbáljuk otthon időben korlátozni a kütyühasználatot, hogy ne alakuljon ki függőség. Ám mi, felnőttek is kütyüfüggők vagyunk, folyton a telefonunkat nyomkodjuk, vagy sorozatokat nézünk.
– Te miként ellenőrzöd azt, hogy milyen oldalakat néznek a gyerekek? Használtok szűrőprogramokat?
– Nagyon szuper applikációk vannak, hogy időbeni korlátot állítsunk fel. Tehát egyszerűen kikapcsol a tablet, ha lejárt a megengedett idő. Be tudjuk állítani azt is, hogy a gyerek milyen tartalmat lásson. A Google egyik alkalmazása nem is engedi a YouTube használatát a 8 éves gyerekemnek.
– Ha belelapozok a könyvedbe, rögtön egy nagyon kedves mondatot találok. „Ezt a könyvet nagyobbik fiamnak, Kolosnak ajánlom, aki egy nap A milliomos szamár rajzával jött haza az iskolából.” Tényleg a fiad volt az ihletadó?
– Igen, az a rajz indította el a gondolataimat. Egy menő szamarat ábrázolt napszemüvegben, rengeteg pénzzel, limuzinnal. Talán 100-ból 90 gyerek erre vágyik. Nagyon megragadott a figura, és elkezdtem gondolkodni: mitől gazdagodhatott meg a szamár? Maga a figura hozta aztán magával a történetet.
– Mit szólt Kolos a könyv sikeréhez?
– Azt hiszem, büszke nagyon. Számára egyébként természetes, hogy könyvem jelenik meg. A kéziratokat mindig fel szoktam neki olvasni. Ha látom, hogy közben unatkozik, akkor tudom, hogy át kell írni. Az is jó, ha visszakérdez, mert akkor érzem, hogy nem jól írtam vagy magyaráztam meg valamit. Ha pedig nevet valahol, nagyon örülök.
– Manapság rengeteg mesekönyv jelenik meg, a szülőknek elég nehéz eligazodniuk a könyvesboltokban. Te mi alapján válogatsz könyvet a gyermekeidnek?
– Olyat próbálok választani, ami őket érdekli. Négy éve dolgozom gyerekkönyvkiadóknál, most a Manó Könyveknél, így haza is viszem magammal azokat, amiket kiadunk.
– Arra emlékszel, hogy mi terelgetett az írás felé? Vagy mindig grafomán voltál?
– Igen, mindig írogattam, 15 évesen az Ifjúsági Magazinban megjelent egy versem. Mivel introvertált vagyok, ezért ezt még a szüleim elől is eltitkoltam. Az írás egyfajta nyilvánossággal jár, ami egy befelé forduló kamasz számára elég ijesztő. Nem is gondoltam arra, hogy hivatásszerűen foglalkozzak az írással, aztán mégis lett egy könyvem. Az első könyvem a Naphegy Kiadónál jelent meg. Néhány évvel később pedig a kiadó munkatársat keresett, és én jelentkeztem hozzájuk.
– Nehéz összeegyeztetni a főállásodat és az írást?
– Csak azért, mert régen nekem az olvasás volt a hobbim. Amikor hazamentem, akkor olvastam. Most egész nap olvasok, így otthon már nem akarok könyvet venni a kezembe. Úgyhogy elmegyek futni, biciklizni vagy jógázni. Persze az éjjeliszekrényemen így is egy kupac könyv sorakozik folyton.
– Amerikai filmek szívesen mutatják be, milyen az élet a kiadóknál. Hogy zajlik nálatok a munka? Ha benéznénk hozzátok, mit tapasztalnánk?
– Többen vagyunk egy nyitott irodában. Nagyon jó a hangulat, a társaság, de ott elmélyülten dolgozni nem lehet. Ezért vannak a szerkesztőknek otthoni napjaik. Ilyenkor belemélyedhetünk egy könyvbe. Az otthoni napokon reggel 8-kor leülök a géphez, és délután 4-ig megállás nélkül szerkesztek. Ez egy külső szemlélő számára unalmas is lehet, de én nagyon szeretem.
– Írás közben is elvonulsz? Van rá egyáltalán lehetőséged?
– Mivel a főállás mellett van két gyermekem is, ha akad 10 percem, elszaladok a géphez, és írok egy kicsit. Viszonylag kevés lehetőségem van arra, hogy 8 órán keresztül írjak. Legszívesebben persze ezt tenném.
– Fejben, útközben is írsz? Ki lehet egyáltalán kapcsolni valamikor az írást?
– Mindig van nálam kis notesz. Felírom, ha hallok valami érdekeset, vagy lerajzolom azt az izgalmas figurát, akit láttam. Ebben a noteszben gyűjtögetem az ötleteket. Amikor már megvan egy könyv alapsztorija, az utcán járva mindig beesik egy-két jó mondat, amit be tudok illeszteni a szövegbe.
– Dolgozol már új könyvön, vagy ilyenkor kell egy kis pihenő?
– Már A milliomos szamár írása közben, tudtam, hogy mi lesz a következő, és el is kezdtem kutatni hozzá. A koncepció kész, már írom is. Ez egy tini lajhárlányról szól, aki Instagram-sztár akar lenni. Csak ő és a családja állatszereplő a könyvben, mindenki más ember. A lányok kiközösítik az iskolában, mert a lajhárok kedvesek, de nem szépek. Néha például molylepke röppen ki a bundájából. Azért akar Instagram-sztár lenni, hogy befogadják. Ebből aztán sok bonyodalom származik majd. A tervek szerint a Lajhár, az Insta-sztár 2020-ban jelenik meg, Hajba Laci illusztrátorral már beszélgetünk róla. És még idén megjelenik A lány, aki csillagász lett című könyvem a Naphegy Kiadónál, ami az első magyar csillagásznő, Balázs Júlia életéről szól kisebb gyerekeknek.
1 Hozzászólás
5
Comments are closed.