Téli Csoda Mörbischben – Impozáns betlehem és multimédiás show a
Hogyan könnyíthetjük meg elsős gyermekünk számára az iskolakezdést? – Tapasztalt alsós pedagógussal beszélgettünk
Az iskolakezdés mindig izgalmas időszak a kisgyermekes családok életében. Az első osztályosok számára különösen fontos mérföldkő, tele várakozással, bizonytalansággal, új kihívásokkal. Arról nem beszélve, hogy a kisiskolások hétköznapokon szinte több időt töltenek majd a tanító nénijükkel, mint a szüleikkel. Egy tapasztalt, alsós pedagógussal beszélgettünk az első apró, mégis jelentős lépésekről.
– A környezetemben látom, vannak olyan szülők, akik most, nyár végén próbálják bepótoltatni a gyermekükkel mindazt, amit az óvodás években nem sikerült elsajátítani – a cipőkötéstől a helyes ceruzafogásig. Érdemes az utolsó napokban kapkodni?
– Nem, semmiképp! Szerintem az a legfontosabb, hogy az elsősök lelkesen várják az iskolát. Remélhetőleg a szülők olyan tanító nénit választottak, aki gyermekük személyiségének a legjobban megfelel, akit elfogad, és akivel jól tud majd együttműködni. Alsóban a játékos, élményszerű tanításon kell, hogy legyen a hangsúly. Azért sem kell aggódniuk a szülőknek, mert minden készség fejleszthető, és lesz idő bepótolni mindazt, ami az óvodában kimaradt.
– Mégis, milyen készségekkel jó, ha rendelkeznek azok a gyerkőcök, akik megkezdik az első osztályt?
– Azt szoktam mondani, hogy akkor iskolaérett egy gyermek, ha már megkezdődött a fogváltása. Önállóan kell tudnia öltözködni, és jó, ha megismeri a saját ruháit. Le- és fel kell húznia egyedül a cipőjét, és örülünk, ha be tudja kötni a cipőfűzőt. Igaz, ma már a szülők többsége inkább tépőzáras vagy belebújós cipőket vásárol. Egy elsősnek önállóan kell elmennie a mosdóba, és jó pont, ha nem kell külön szólni neki a kézmosás miatt. Nem árt, ha egyedül tud étkezni, használja a kést és a villát. A legfontosabb talán mégis az, hogy a gyermek legyen lelkes, kíváncsi, nyitott és könnyen barátkozzon.
– Az óvodás és az iskolás lét között jelentősek a különbségek. Mit tapasztal, mik okozzák a gyermekek számára a legnagyobb kihívást?
– Bizony, itt már vannak olyan szabályok, amikhez alkalmazkodni kell. Az egyik ilyen, hogy mindig be kell érni az iskolába a becsengetés előtt, így muszáj időben felkelni. Már most érdemes kialakítani a leendő elsősök családjában egy játékos rutint. Így kevésbé lesz stresszes az elindulás. Fontos, hogy otthon jól kezdődjön a reggel, és hasonlóan folytatódjon az iskolában is. Eddzük a gyerekeket a felkelésre!
– Mindenkiben sok a bizonytalanság az első napokkal kapcsolatban. Mire számíthatnak általában a gyerekek és a szülők?
– A mi iskolánkban a tanító néni és a napközis kolléga is egész nap ott van az elsősökkel az első két hétben. Rengeteg játék, mondóka, vers, ének és sok-sok mozgás vár a gyerekre a kezdeti időszakban. Az első félév azért még átmenet az óvoda és az iskola között. Talán a kicsik január végére válnak valóban iskolás lelkületű gyermekké. Régi tapasztalat, hogy akkorra szokott a kezdeti lelkesedés visszaesni. Ha azonban jó a kapcsolat a pedagógus, a szülő és a gyermek között, akkor ezen is könnyen átlendülnek.
– Jó, hogy említette az együttműködést! Hogyan tudják egymást leghatékonyabban segíteni a szülők és a pedagógusok?
– Az őszinteség, a kölcsönös megbecsülés nagyon fontos. Az első szülőértekezleten mindig elmondom, hogy olyanok leszünk, mint egy nagy család. Ám csak akkor segíthetem jól a gyermeket, ha tudok az olyan fontos családi történésekről, amik az ő életét befolyásolhatják: legyen az öröm, bánat, esetleg testvér születése. Nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerek biztonságban érezze magát az iskolában, a társai és a pedagógusok között. A szülőktől pedig azt kérem, hogy bízzanak bennünk és a saját gyermekükben is.
– A legtöbb gyermek most már 6 évesen kezdi az iskolát. Ez másfajta kihívást jelent a pedagógusok számára?
– Az előző osztályomban voltak, akik 6, mások 7 évesen, vagy akár kicsit idősebben kezdték az elsőt. Ám az nem csak az életkortól függ, hogy a gyermek mennyire terhelhető. Persze, minél fiatalabb, annál rövidebb időre köthető le a figyelme, és annál több játékot igényel. Egy jó pedagógus észreveszi, ha a kicsik fáradnak, és ehhez alkalmazkodnak. Az nem jó, ha életkor tekintetében nagy a szórás a gyerekek között. Másfél év korkülönbség már érezhető, hisz más életkori sajátosságokkal rendelkezik egy 6 évet épp betöltött gyermek és egy 7 és fél éves iskolás.
– Azok a gyermekek, akik most lesznek elsősök, viszonylag hosszú időre kiestek az óvodai életből a COVID-járvány miatt. Ez okozhat náluk lemaradást valamiben?
– Ahogy számolom, ők több mint egy évig nem voltak közösségben. Kicsit talán nehezebb lesz nekik, mert sok fejlesztő játék és mozgás kimaradt az óvodában. Emiatt nekünk, tanítóknak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk majd a szociális fejlesztésre és a közösségépítésre.
– Sok szülőben felmerül a kérdés: mennyi időt tanuljanak elsőben a gyerekkel?
– Szülőként és pedagógusként is azt javaslom, hogy hagyjuk az elsős gyermekeket a napköziben. Így délutánonként az iskolában elsajátítanak egy tanulási módszert. A kisdiákok segítenek egymásnak, és a pedagógus is tudja őket támogatni. Otthon aztán mindenképpen beszélgessünk velük. Ne azt kérdezzük meg, hogy mi volt az iskolában! Arra nehéz válaszolni. Inkább célirányosan érdeklődjünk: mit tanultak, milyen vonalat vagy betűt gyakoroltak? Kérjük meg gyermekünket, mutassa is meg azt, amit elsajátított. Ha nem viheti haza az iskolai cuccait, akkor is meséltessük. Egy szülőnek fontos tudnia, hogy hol tart a gyermeke.
Ha elsőbe megy a gyermeked, ezt is feltétlenül olvasd el! Megtudhatod, hogy megfelel-e az iskolaérettség kritériumainak!
Elsőbe készül a gyereked? Ezek segítenek eldönteni, hogy iskolaérett-e
A tanévkezdés kapcsán korábban Balatoni Józseffel, azaz Jocó bácsival is beszélgettünk. Bár a pedagógus azóta pályaelhagyó lett, érdemes elolvasni a gondolatait!