Roppanós spárgás batyu leveles tésztából: sajt és bacon is kerül
Hogy ne haljon meg minden harmincadik újszülött – az Apgar-teszt babák millióit mentette meg
„Egy női sebészhez senki nem fordul szívesen”
Virginia Apgar 1933-ban az első női sebészrezidensek egyike lehetett a Columbia Egyetemen. A sebészeti fakultás elnöke, Allen Whiple mégis eltanácsolta a szakmától, mondván: egy női sebészhez nem szívesen fordulna egyetlen páciens se. Az altatóorvosi szakmát javasolta neki inkább, ahol szintén úttörőnek számított, hiszen második nőként vehette a kezébe a diplomáját. Ennek ellenére mindig hordott magával szikét arra az esetre, ha az utcán valaki rosszul lenne, és sürgősen gégemetszésre volna szüksége.
A második világháború során, amikor a férfiakat tömegével hívták be a frontra, egyre kevésbé tűnt aggályosnak egy női szakember. Apgar szervezte meg az egyetem Aneszteziológiai Tanszékét, és ő lett az első vezetője is. Nagy szerepe volt abban, hogy a korábban kissé lenézett aneszteziológus szakma egyenrangúvá vált a sebészettel.
Minden harmincadik újszülött
Apgar legjobban a szülések körül szeretett segédkezni altatóorvosként, azonban nagyon hamar észrevette, hogy valami nincs rendben a szülészeti ellátás körül. Az ötvenes évek elején járunk, amikor az Egyesült Államokban minden harmincadik újszülött halva született, vagy röviddel a világra jövetele után elhunyt.
Apgarnak feltűnt, hogy a szülészek különösebb mérlegelés vagy vizsgálat nélkül egyszerűen életképtelennek minősítették és félredobták a túl kicsi, lila, nem felsíró babákat, más újszülötteket pedig betegen engedtek haza, akik ezután otthonukban veszítették életüket. Altatóorvosként ebbe közvetlen beleszólása nem volt, hamarosan azonban kidolgozott egy egységes pontrendszert, amely alapján minden kisbabát vizsgálni lehetett.
A róla elnevezett Apgar-teszt 1 és 5 perces korukban vizsgálja az újszülötteket a következő szempontrendszer alapján:
- Szívverés: hiányzik 0 pont; 100 alatt 1 pont; 100 felett 2 pont
- Légzés: hiányzik 0 pont; lassú, szabálytalan 1 pont; jó, sír 2 pont
- Izomtónus: ernyedt 0 pont; a végtagoknál flexiók 1 pont; aktív mozgás 2 pont
- Reflex-ingerlékenység (hogy reagál az orrlyukba helyezett katéterre): nincs válasz 0 pont; grimaszol 1 pont; köhög, tüsszent 2 pont
- Bőrszín: kék, sápadt 0 pont; a test rózsaszín, a végtagok kékek 1 pont; rózsaszín: 2 pont
Így tehát összesen 10 pontot érhet el a baba, amiből 8 már jónak számít, 5-7 között bőringer alkalmazására vagy oxigénmaszk felhelyezésére van szükség, 5 alatt pedig azonnal újszülött intenzív osztályra kerül a kicsi. Apgar azt is észrevette, hogy az egypercesen alacsony értéket mutató babák gyakran látványosan jobban lesznek pusztán attól, ha meleg pokrócba bugyolálják őket, illetve hogy sokkal jobb általános állapotban látja meg a világot az újszülött, ha császármetszéskor az anyát nem altatják, csak spinális érzéstelenítést kap.
A nőket nem kell felszabadítani
Az Apgar-rendszert 1953-ban vezették be az Egyesült Államokban, és hamar olyan hatékonynak bizonyult, hogy ma már az egész világon minden kórházban született újszülöttön elvégzik. Segítségével több millió, ránézésre talán életképtelennek tűnő kisbaba kapott esélyt azt életre. Az ő nevéhez fűződik ezen felül a rubeolaoltás melletti kampány is, miután az 1964-65-ös járvány során kétezer baba halt meg, 14 ezer pedig vakon vagy siketen látta meg a napvilágot – ők mind úgy fertőződtek meg, hogy várandós édesanyjuk elkapta a betegséget.
Annak ellenére, hogy életútja alapján Apgar akár a feminizmus arca is lehetett volna, ellenezte a nőmozgalmakat. „A nő onnantól fogva szabad, hogy elhagyta az anyja méhét, nincs szükség a felszabadítására.” – vallotta. Férjhez soha nem ment, gyereke nem született – mások gyermekei megmentésére tette fel az életét.
Ha még csak készülődsz a szülésre, ezt is feltétlenül olvasd el! Nagy segítségedre lehet kórházba indulás előtt.
Kórházi szülőcsomag, avagy ezeket feltétlenül vidd magaddal, ha szülni indulsz
Kép: freepik.com
1 Hozzászólás
5
Comments are closed.