Bár léteznek eltérések, és a délutáni alvást sem minden gyerek ugyanabban az életkorban hagyja el, fontos, hogy a kicsik minden nap megfelelően kialudják magukat.

Az amerikai Nemzeti Alvás Alapítvány (National Sleep Foundation – NSF) életkorokra bontva foglalta össze a különböző életkorú gyerekek alvási szükségletét. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra rendkívül fontos törekedni, ugyanis amellett, hogy a jól alvó gyerek testileg és lelkileg egyaránt jobban fejlődik, a viselkedészavarokat is részben kiküszöbölhetjük azzal, ha az igényeinek megfelelő – se nem túl sok, se nem túl kevés – pihenést biztosítjuk számára.

Az újszülött alvásigénye (0-3 hónap)

Az egészséges újszülött kis túlzással csak eszik és alszik: a nap 24 órájából 14-17-et tölt alvással. Eleinte szinte csak enni kel fel néhány óránként, később egyre több időt tölt ébren nézelődéssel, játékkal. A napszakok számára még nem különíthetők el, ezért teljesen életszerűtlen elvárni egy ennyi időstől, hogy átaludja az éjszakát.

A legtöbb baba ilyenkor 2-3 óránként ébred enni, miközben beiktat egy hosszabb, 4-5 órás alvási időszakot is. Ha nincs egészségügyi gondja, hagyni kell, hogy annyit és úgy aludjon, ahogy neki megfelel, a sárgaság miatt aluszékony kisbabát azonban az orvos utasításai szerint meghatározott időközönként ébresztgetni kell.

A csecsemők alvásigénye (4-11 hónap)

A négyhónapos baba már elég sokat van ébren, napjai egyre nagyobb részét tölti tevékenykedéssel, nézelődéssel. Alvásigénye naponta 12-15 óra, aminek a nagyobb része már éjszakára esik. Nap közben két-három alkalommal szundít egyszerre egy-három órát. Ugyanakkor az éjszaka átalvása sok esetben még várat magára: az NSF felmérése szerint a hathónapos csecsemők 57 százaléka nem alszik éjjel nyolc órát egy huzamban, 37,5 százalékuk pedig még hat órát sem pihen egyben. Léteznek olyan elméletek, amelyek szerint a szoptatott gyerekek nagyobb arányban kelnek éjszaka, de ezt nem minden kutatás támasztja alá.

Alvásigény kisgyermekkorban (1-2 év)

A gyerekek 12-18 hónapos kor között lassan rászoknak az egyetlen, viszonylag hosszabb délutáni alvásra. Az összes alvásigény ebben a korban 11-14 óra, ebből átlagosan két óra esik ebéd utánra.

Az egyévesek többsége már átalussza az éjszakát, de nem elhanyagolható azok száma sem, akiknél erre még továbbra is várni kell: 43,4 százalékuk kevesebb mint nyolc órát, 27,9 százalékuk pedig hat órát sem alszik egy huzamban.

Az óvodások alvásigényének változásai (3-6 év)

Legkésőbb óvodás korra a gyerek életét szigorú napi rutin, és hétköznap kényszerű korán kelés határozza meg, ezért egyre gyakoribb, hogy a kicsik kialvatlanok, ezért nyugtalanok, feszültek. Egy óvodásnak naponta 10-12 óra alvásra lenne szüksége, amit nagyban nehezít a délutáni alvások körüli bizonytalanság, és az, hogy sokuknak a szülők munkarendjéhez igazítottan akár reggel hatra-fél hétre is be kell érniük az óvodába.

A délutáni alvás először lerövidül, később elmarad. Ez a pont minden gyereknél máskor érkezik el. Alapszabály, hogy onnantól, ha már több az alvás körüli kínlódás, mint amennyi hasznunk származik belőle, értelmetlen erőltetni. Ez ritkán már 3 éves kor előtt is bekövetkezhet.

Alvásigény általános iskolás korban (6-14 év)

Egy általános iskolásnak 9-11 óra alvásra lenne egy nap szüksége – inkább többre, mint kevesebbre. Ebben az életkorban a legtöbb gyerek már nem alszik délután semmit, már csak azért sem, mert nincs rá lehetősége, pedig vannak, akik igényelnék. Kínában – ahol a felnőttek körében is bevett szokás a délutáni szieszta – a kutatók úgy tapasztalták, hogy az ebéd után lepihenő negyedik-hatodik osztályosok jobban viselkednek és eredményesebbek az iskolában, mint a társaik.

Ha nálunk erre nem is mindig van lehetőség, legalább a korai lefekvésre célszerű lenne odafigyelni. Az általános iskolás gyerek általában 6- fél 7 körül kel, ezért hogy kialudja magát, este 9-kor ágyban lenne a helye. A kipihentség legbiztosabb jele, hogy magától ébred reggel.

Hány éves korig aludjon a gyerek délután?

Az egyik leginkább sarkalatos kérdés, hogy meddig érdemes erőltetni a délutáni alvást. Hazánkban a mai napig makacsul tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek idegrendszerének hatéves korukig szüksége van a délutáni alvásra, miközben tőlünk nyugatabbra a legtöbb óvodában már a hároméveseknek sincs lehetőségük szundítani, akkor sem, ha igényük volna rá.

Az igazság valahol a két szélsőség között van. A gyerek, ha hagyják, magától szokik le a délutáni alvásról óvodáskora során. Ez általában fokozatosan történik: először egyre hamarabb felébred, utána egyre gyakrabban fordul elő, hogy nem tud elaludni. Ilyenkor nem érdemes erőltetni. Akkor is el lehet gondolkodni a délutáni alvás elhagyásán, ha a gyerek ugyan elalszik, de utána este nagyon későn lehet csak lefektetni. Ha elérkezik ez a pont, akkor is érdemes megtartani az ebéd utáni csendes időt, amikor játszik, rajzol, esetleg könyvet nézeget az ágyában. Szerencsére erre ma már egyre több magyar óvodában is lehetőség van, legalább nagycsoportban. Ugyanakkor észrevehető, hogy az óvodás akkor is sokáig alszik még hétköznap délután, ha csak fél napot tölt intézményben: a sok inger ugyanis lefárasztja, míg a nyugodtabb, ráérősebb hétvégéken már könnyen kihúzza alvás nélkül is.

Kép: freepik.com