Jókenyér péksüteményekkel és Varró Dániel meséivel segíti a gyermekek felépülését
Egyedül akar már nyaralni a gyerek? – Tippek: mit (ne) tegyél a bőröndbe
Ha egy gyerek egészséges nevelést kap, akkor előbb-utóbb igényelni fogja, hogy hagyjuk már békén, hadd legyen kicsit önállóbb. Azt akarja, hogy ne ellenőrizzük minden lépését, ne mi vigyük mindenhova, engedjük el esti buliba és sorolhatnám. Nyáron pedig már a napközis tábor is ciki, mert az az igazi buli, amikor még, ha szervezett program keretében is, de napokra együtt maradhat a haverokkal végre nélkülünk.
A te gyomrod persze görcsben van egy hétig, hogy éppen mi történik a pici fiaddal vagy lányoddal, és hiába tudod, hogy jó kezekben van, azért az mégsem ugyanaz, mintha te vigyáznál rá. Pedig szembe kell nézni a ténnyel, általában szuperül érzi magát nélküled, egyáltalán nem hiányzik neki a család, legfeljebb kicsit, és csak jó néhány nappal az elutazás után. De jusson eszedbe, hogy a féltés mellett örülnöd is kell, sőt egy kicsit büszke is lehetsz, mert ezzel elkezdődik az egészséges leválási folyamat, az önállósodás. Nagyjából 10-11 éves korától el lehet már engedni egyedül táborozni, és ez kiváló lehetőség arra, hogy kicsit megízlelje, milyen önálló döntést hozni, felelősséget vállalni, másokhoz alkalmazkodni – mindezt felügyelet mellett. Kész haszon, nem?
Együtt válasszatok tábort
A tábort persze együtt válasszátok ki, ne feltétlenül oda küldd, amit te jónak ítélsz, az ő véleményét is hallgasd meg. Alaposan tájékozódjatok arról is, miként zajlik a tábori élet, milyen a tematika, a napirend, a programok, mert ha a gyerek nem tudja, mire számítson, abból lehet kudarc, csalódás, hazakönyörgés… Egy természetbarát gyereket ne küldj informatikai táborba, hiába tanulhat ott sokat, az örökmozgót meg ne régésztáborba irányítsd, csak mert izgalmas kutatni a kincsek után.
Nagyon jó, ha egy-egy barátot be lehet vonni a buliba, közösen érkezni egy idegen csapatba könnyebb, mint egyedül, és neked is megnyugtató érzés, ha híreket tudsz cserélni az ismerős szülőkkel. A rákészülés is fontos feladat, beszélgessetek néha arról, hogyan kell megoldani egyedül egy-egy váratlan problémát, hogyan, kitől kell segítséget kérni ha szükséges, mire kell figyelnie, ha allergiás valamire, szóval olyan apróságokról, amit odahaza ösztönösen megteszel helyette, de idegen helyen, önállóan felkészületlenül érheti őt.
Mi (ne) kerüljön a bőröndbe
A csomagolásba is vond be őt, vagyis adj lehetőséget neki, hogy kiválassza a ruháit és amit még vinni szeretne magával. Lesz köztük egy csomó felesleges cucc, szóval okosan szűrd meg a „felszerelést”: kalandtáborba nem kell tűsarkú és miniszoknya, kézműveskedéshez pedig fénykard és DVD, de azért hagyj néhány apró értelmetlen dolgot a zsákjában, ez neki fontos igazán. A neszeszerbe például bele fog kerülni a hajzselé és a szempillaspirál is, ezen ne kezdj vitatkozni.
Ha gyógyszert szed a gyereked, az legyen a legfontosabb felszerelés, bármi más pótolható helyben is. Alaposan vésd az eszébe, hol találja, hogyan adagolja, hol tárolja, hogy el ne vesszen. Legyen nála láz- és fájdalomcsillapító, ha szükséges ne maradjon ki a naptej és a kullancsriasztó se. Tegyél több nylonzacskót a csomagba, amibe összegyűjtheti a szennyes ruháit, talált kincseket, készített alkotásokat, ajándékokat. Ne feledkezzél meg a papucsról, sapkáról, esőkabátról, kényelmes melegítőről – ezek gyakran maradnak ki a csomagból. Meleg és hideg időre is gondolj, de igyekezz minél kevesebb ruhadarabot pakolni, a táborlakók nem öltöznek át naponta többször. Neki könnyebb lesz átlátnia a „kínálatot”, neked meg kevesebbet kell mosnod, miután hazaér.
Kütyük és iratok
A kütyükről általában a táborvezetők döntenek, a legtöbb helyen gondoskodnak arról, hogy eszébe se jusson a gépezés, van olyan, ahol csak egy órára veheti magához a telefont, hogy beszélhessen a családdal. Az viszont igaz, hogy az élmények megörökítésére, szelfizésre már nem a fényképezőgépet hurcolja a csemete, szóval érdemes egy okos kompromisszumot kötni. De nyugodj meg, ha jó táborba küldöd, akkor nem nyomkodással fogja múlatni az időt.
Érdeklődj utána kell-e iratokat vinnie a gyereknek, a diákigazolványra vagy a TB-kártyára bármikor szüksége lehet. Ha kérik, akkor gondosan csomagold el, biztonságos helyre tedd és kösd a gyerek lelkére, hogy ha nem kell, akkor ne is mozdítsa el onnan. Sok időt és energiát megspórolsz, ha nem kell pótolni őket. A pénzről a szervezők tudnak majd tanácsot adni, sokra valószínűleg nem lesz szükség, hiszen már befizetted a költségeket. Némi szendvicset, nasit is csomagolhatsz, de fontos, hogy külön kis táskába tedd őket, ne kelljen a teljes bőröndöt felforgatnia a csoki után. 🙂
És a legfontosabb útravaló, a te bizalmad
Ami fontos, hogy érezze, megbízol benne, és bár a szíved mélyén remegsz, azért örömmel engeded, hogy egyedül lehessen, csak a haverokkal. Aztán egy hét múlva hazaérkezik majd egy hullafáradt gyerek, aki két napig piheni a tábor fáradalmait, szóval felesleges lesz rögtön a nyakába borulnod és élménybeszámolóért nyaggatnod. Előbb-utóbb mindenről tudni fogsz. Pontosabban majdnem mindenről… 🙂
1 Hozzászólás
5
Comments are closed.