Egy hét „karanténban” a gyerekkel- Megkérdeztük a szülőket, hogy bírják
A gyerekek már egy hete, hogy nem járhatnak oktatási intézményekbe, a családok többsége önkéntes karanténba vonult. Ez felforgatta szinte mindenki életét: sok helyen a szülők home office-ban dolgoznak, míg mások fizetés nélküli szabadságra mentek. Akadnak olyanok is, akik csak felmondással tudták megoldani az otthonlétet. Elindult a digitális oktatás, ami ugyancsak újabb feladatokat ró a szülőkre. Még bonyolultabb a helyzet, ha ovis tesóról is kell gondoskodni. Kíváncsiak voltunk, hogyan telt az első hét otthon.
Juli egy elsős kisfiú anyukája, irodája a lakásában van, de szerencsés, mert férje is otthonról dolgozik. Fontosnak tartják, hogy ne boruljon fel gyermekük napirendje.
– A fiam már 4 hete van itthon, mert az iskola bezárása előtt beteg volt 3 hétig. A digitális oktatás egyelőre annyit jelent, hogy a Kréta rendszerben rögzíti a tanító néni a feladatokat. Az olasz tanító és a tesitanár Youtube videókat is küld, hogy azokat nézzék meg a gyerekek, illetve mozogjanak egy kicsit. A munkavégzésem annyiban változott, hogy reggel 6-kor kezdek, és délután nem dolgozom, akkor tanulunk, majd este 9-kor folytatom a munkát.
Ami nehézséget jelent, hogy rávegyem a gyereket a tanulásra. Még csak elsős, és eddig itthon nem kellett tanulnia, csak amikor beteg volt. Továbbá nem kis kihívás, hogy minden nap 12-re kész kell lennie az ebédnek, hogy ne boruljon fel a fiam napirendje.
Ildikó két gyermek édesanyja: kisebbik fiával épp GYES-en van, nagyobbik fia pedig iskolás. Örül, mert gördülékenyen vették az akadályokat, és sokkal több idejük van egymásra.
– A kialakult új helyzethez a családunk nagyon jól alkalmazkodott. A mi ritmusunkba a digitális oktatás is remekül beleillik, a nagy fiam jól teljesítette az eddigi elvárásokat. A Google Classroomot, a Discordot, a Krétát használják, és ezek a platformok ésszerűen, logikusan vannak felépítve. Kisbabával annyit változott az életünk, hogy a napi sétáinkat a kis udvarunkon tesszük meg akkor, amikor a nagy fiam is ki tud velünk jönni levegőzni 2 feladat között. Ilyenkor is jókedvünk van, zenét hallgatunk, beszélgetünk. Most több időnk van egymásra. A férjem még dolgozik, de szerencsére betartja a higiéniai szabályokat, hiszen óv minket, maszkot, kesztyűt, kézfertőtlenítőt használ. Amikor hazaér, azonnal tusol, fertőtlenít és mossuk a ruháit. A bevásárlást jórészt online intézzük. Szerencsére nekünk nem kellett taposni a boltokban senkit kesztyűért, maszkért, szappanért meg fertőtlenítőért, mert ezek normál esetben is mindig megtalálhatók a háztartásunkban.
Noémi egy bölcsis kislány anyukája, jelenleg álláskereső. Számára a legrosszabbkor jött a krízishelyzet, mégis örül, mert kislánya jól alkalmazkodik az új körülményekhez.
– A kislányom nagyon jól bírja a bezártságot, gyurmázunk, rajzolunk, mesélünk, igaz naponta megkérdezi, mikor megyünk bölcsibe. Hiányzik neki, de ő eléggé alkalmazkodó, ha itt vagyok, akkor nincs gond. Én nehezebben viselem a helyzetet, pénteken eléggé magam alatt voltam, de már túl vagyok rajta. Elképzelésem sincs egyelőre, hogy mit hoz a jövő, de szerintem a bérek esni fognak és ismét munkanélküliség lesz. Sok időbe telik majd, mire a gazdaságunk feláll ebből a helyzetből.
Beátának ovis kislánya van, szigorúan otthon vannak, közben sokat játszanak.
– Mi még jól bírjuk, talán azért, mert még az elején vagyunk. Most a legtöbb, amit tehetünk, hogy nem mozdulunk ki. Sokat társasozunk, a kislányom mesét néz, én olvasok neki, előkerülnek régi játékok is. A munkából kimaradtam, sajnos a férjemre zúdult minden, de jövő héttől megpróbál ő is itthon maradni. Nincs pánik, nincs panasz… Egyelőre van ennivalónk, pedig nem vettünk se 10 kiló lisztet, se 10 kiló cukrot. Wellnessezni szerettünk volna menni, de lemondtuk, és visszakaptuk a teljes összeget. Koncert- és színházjegyünk is van a következő hetekre, de semmi nem fontos most, csak az, hogy minél kevesebb fertőzött legyen, ők is hamar gyógyuljanak, és legyünk túl ezen a rémálmon.
Anita kislánya második osztályos. Szerencsésnek tartja magát, mert lelkes tanító nénik vannak az iskolában, és jól kezelik a helyzetet.
– Az volt a kislányunknak a legszokatlanabb, hogy itthon tanulni kellett. Úgy élte meg az ő saját kis világában, hogy szünet van. Én úgy látom, hogy az osztály és a tanítók is elég jól kezelik a helyzetet, de tudni kell, hogy a mi iskolánkban lelkes pedagógusok vannak. Mindegyik tanító néni ad fel házi feladatokat a tankönyvek alapján. Csináltak egy Online Classroomot, ahova mindenki beregisztrált, és ott érhető el az összes tananyag. Az egyik itthoni feladatunk az volt, hogy főzzünk együtt, és a gyerek mérje ki az adagokat a főzéshez. Az egyik legnagyobb változás, ami szerintem minden családot érint, hogy sokkal többet főzünk, és eszünk együtt itthon. Mivel nem megyünk sehova, ügyelni kell, hogy ne hízzunk meg, mozogjunk, ezért elővettem a futópadot, naponta használom, mert érzem, hogy szükségem van rá. Kertes házban lakunk, tollasozni szoktunk kimenni.
Ha a gyermek már unatkozik a négy fal között, érdemes bevetni ezeket az ötleteket is!
10 szuper benti játék gyerekkel: így könnyebb túlélni a napokat koronavírus alatt
