A legklasszabb magyar ifjúsági filmek – ezeket a gyerekeidnek is látni kell még idén nyáron!
Szeleburdi család, Keménykalap és Krumpliorr, Égigérő fű. Ugye ismerős filmcímek a gyerekkorodból? Elevenítsd fel kedvenc szünidei matinéidat a gyerkőcökkel, hogy nekik is élmény lehessen! Nézd meg újra velük a nyolcvanas évek kedvenc nyári gyerekfilmjeit, és rájössz, ezek még ma is aktuálisak!
A nyár utolsó heteit tölthetitek strandon, szabadban, de ha úgy adódik, a szoba hűvösében, ahol egy klasszikus film is jó társaság lehet. A nyolcvanas évek gyerekfilmjei nemcsak viccesek és szórakoztatóak, de oktató tartalmukat tekintve is örökzöldek.
Szeleburdi család (1981) –avagy sok jó ember (állat) kis helyen is…
A háromgyerekes Faragó család egy körfolyosós bérház kétszobás lakásában él meglehetősen zsúfolt körülmények között, de sosem unatkoznak: nincs az kutya, ékszerteknős, hörcsög vagy fikusz, aki ne lelne otthonra náluk. Még a szobákat is egybenyitják, ha kell, hogy az így kinyitott pingpong asztalon játszhassanak a szomszéd gyerekekkel, akik csodával határos módon szintén elférnek náluk.
Minden álmuk egy szép, tágas családi ház, amire csak akkor lehet esélyük, ha a családfő megjelenteti csigákról szóló tanulmánykötetét. A szomszédos, tehetős Belvizi ezzel szemben párttagsága jóvoltából kiköltöztetheti családját a zöldövezetbe. Így azonban magányos, egyke kislányának legfőbb álma, hogy az örökké vidám Faragó gyerekekkel játszhasson, mégsem teljesül.
A vidám ifjúsági film fricskát mutat minden kornak: a lakáshoz jutás nehézségeinek, a pénztelenségnek, a korrupciónak, ami valljuk be, ideológiától függetlenül napjainkban is aktuális.
A film forgatókönyvét a hasonló című ifjúsági regény szerzője, Bálint Ágnes írta. A filmben olyan ma is ismert színészekkel találkozhatunk, mint Ábel Anita (Picur) és Ullmann Mónika (Andrea).
Szeleburdi vakáció (1987) – a legtutibb nyár titka
A történet folytatásában a Faragó család anyagi gondok miatt nem tud nyaralni a gyerekekkel, ők pedig nem hajlandók elfogadni a nagyszülők által felkínált unalmas üdülőhelyet, ahová még az állataikat se vihetnék. A család végül megismeri Dédikét (Turay Ida), akinek a férje hajóskapitány volt, és ráhagyta Ramónát, a réges-régi, rozzant hajótetemet.
Faragó anyuka (Kiss Mari), és apuka a gyerekekkel és a szomszédokkal, valamint Dédike családjával elindul a Dunakanyarba, hogy megkeressék és rendbe hozzák a roncsot. Természetesen ez lesz az egyik legfantasztikusabb vakációjuk – ha nem is úgy végződik, ahogy eltervezték. Mindig aktuális bölcs üzenete a filmnek: csak rajtad múlik, milyen nyarad lesz, nem a körülményeiden.
Égig érő fű (1979) – Csodát tenni tudni kell
„Csak az a szép zöld gyep, az fog hiányozni!”- így sóhajt Poldi bácsi, a nyugdíj előtt álló parkőr ebben a történetben. Ugye sokunknak ismerős ez a mondat a filmből? Nem hiába, hisz ha nem is égig ér, de a fű a központi témája ennek a szívhez szóló, humoros ifjúsági történetnek. Misu, a nagy képzelőerővel megáldott, csupaszív kisfiú mindent megtesz, hogy segítsen a bérházukban lakó Poldi bácsinak. Összefog a többi lakóval, rendőrrel, szenesemberrel, doktornővel, hogy gyepet varázsoljon a belváros kőrengetegébe. Számos akadállyal és nehézséggel kell szembenéznie, ám Misu elég kitartó, mert tudja, ha igazán akarja, a lehetetlen dolgok is valóra válhatnak.
Érdekesség, hogy a Janikovszky Éva Málnaszörp és szalmaszál című regényéből készült filmet a Szeleburdi-filmek egyik forgatókönyvírója, Palásthy György rendezte, a film zenéjét pedig az LGT szerezte. Ebben a filmben is felbukkan a hirtelenszőke kis Ullmann Mónika, valamint a felnőtt szereplők közt Dajka Margit és Csala Zsuzsa is.
Tessék engem elrabolni (1980) – változtathatsz a sorsodon
Minden gyerek rémálma, hogy a szülei egy nap lemondanak róla, és állami gondozásba adják. A kilencéves Misivel épp ez történik: édesanyja születésekor a kórházban hagyja, így intézetben él. Az érzékeny gyerek nehezen viseli a lelketlen mindennapokat, egyetlen vágya, hogy hazavigyék és szeressék.
A magát Süninek nevező szeretethiányos kisfiú tüskéket növeszt és kedves, fiatal tanárnőjén (Venczel Vera) kívül senkit nem enged közel magához. Folyamatos összetűzésben áll az iskolával, tanáraival, osztálytársaival, gyakran elcsavarog. Aztán egy nap megismeri Rózsika nénit, aki férjével együtt nagyon vágyik gyerekre, csak épp nem lehet nekik. Süni leveleket küldözget az asszonynak, és egy lelki fogócska veszi kezdetét.
Minden gyerek (és felnőtt) ismeri az elhagyatottság, szeretetlenség érzését. Szülők, akik nem érnek rá a gyerekeikkel foglalkozni, mert dolgozniuk kell, esetleg maguk is depressziósak. Ilyenkor könnyű bezárkózni és elszalasztani minden jót, ami történhet velünk az életben. Bátorsággal és szeretettel azonban bármi leküzdhető. Erről szól ez a film.
Gyerekrablás a Palánk utcában (1985) – hogyan küzdj az igazadért
Napjainkban mindennaposak a csonka, egyszülős családok, és nemcsak a válások magas száma miatt. Az általános pénzügyi bizonytalanság miatt egész családok költöznek külföldre, de az is gyakori, hogy az édesapa kényszerül más országba menni, hogy eltartsa az otthoniakat.
Ez történik a tizenhárom éves Lajcsival is. Édesapja Olaszországban kaminonsofőr, ő pedig Pesten él édesanyjával és húgával, Orsival. A kiskamasz rémülten veszi észre, hogy az édesanyja körül legyeskedő, haszonleső Sándor bácsi anyjával együtt már az új esküvőt tervezgeti. A kamasz elkeseredésében végső lépésre szánja el magát: barátai segítségével elrabolja saját magát. Kitör a pánik, mindenki Lajcsi nyomában van. A fiatal, kissé magának való nyomozó, Hecseki (Koltai Róbert) hamar rájön a turpisságra, de megérzéseire hallgatva a padláson rejtőző gyerek mellé áll.
A filmet megihlető könyv írója az ifjúsági történeteiről híres Nógrádi Gábor. És hogy lesz-e végül „kétlottis hepiend”? Már ezért érdemes végigizgulni a filmet!
Keménykalap és krumpliorr (1973) – cirkusz az egész világ
A szünidei matiné-repertoárról nem maradhat le a hetvenes évek egyik legnépszerűbb és legtöbb hírességet felvonultató gyerekfilm-sorozata, mely hamisítatlan cirkuszi detektívtörténet. Kisrece, Süle, Karcsi és Marci cirkuszt szervez beteg osztálytársnőjének, a fiúnevet viselő Péterkének. Közben nyomozni kezdenek eltűnt kismajmok után, és hamar konkurenciára akadnak a fagylaltos, Bagaméri személyében. Bagamérit a híres Alfonzó (Alfonzó színház) alakítja, de játszik a sorozatban Páger Antal, Szilágyi István, Haumann Péter is. A film alapjául szolgáló regény szerzője Csukás István, aki a kor szigorú cenzúrája alatt lett gyerekkönyv író: ez azonban bejött neki. A sorozat világhírnévre tett szert, és Amerikában is díjat nyert, bár akkoriban ezért az alkotók és a stáb alig kaptak elismerést. Nem csoda tehát, hogy a gyerekszínészek közül csak páran maradtak a színészi pályán. Az összefogás jó célért, valamint az igazság állhatatos hajszolása az igazságtalanságban a mai gyerekek számára is inspiráló gondolat.
Jász Veronika
1 Hozzászólás
5
Comments are closed.