Velence méltán érdemelte ki az „Adria királynője” elnevezést: lagúnái romantikussá, nevezetességei csábítóvá, az ott élő olaszok pedig bohókássá varázsolják. Olaszország egyik ékköve az év minden időszakában tartogat meglepetéseket. A több évszázados karnevál még a hideg februárban is rengeteg turistát vonz a világ minden részéről. 2019-ben február 16-tól március 5-ig tart a fergeteges mulatozás.

Addig menjünk Velencébe, amíg még lehet – hívják fel az utazók figyelmét a pesszimistábbak. Az 5. században iszapos talajba vert cölöpökre épült város akár teljesen elsüllyedhet. Megmentése nemzeti ügy lett, de az olaszok a megoldást még nem találták ki. Mindenestre kár lenne a felejthetetlen látnivalókért. Ha egy hosszú hétvégét tervezünk Velencében tölteni, szinte minden nevezetességre jut idő, a hangulatos dínomdánom mellett.

Visszatérnek a dózsék a Szent Már térre

A város szíve, a Szent Márk tér válik a karnevál ideje alatt a fergeteges forgatag központi helyszínévé. Napóleon „Európa legszebb szalonjának” nevezte a teret. Úton-útfélen álarcosokkal, pantomimesekkel, zenészekkel találkozhatunk, a kosztümbe öltözött jelmezesek pedig szívesen megállnak a turistákkal egy fotó erejéig.

A mulatozás közben vegyük célba a Dózse-palotát, ahol sok érdekességet megtudhatunk a város történelméről. Nem árt előre lefoglalni a jegyeket, így elkerülhetjük a több órás sorban állást. A dózsék története amúgy is külön fejezetet érdemel, hiszen csaknem ezer évig a Velencei Köztársaság urainak számítottak. Ráadásul a palota gazdagon díszített, híres festők alkotásait is megcsodálhatjuk itt. Dózsékkal ma már csak a karneváli forgatagban találkozhatunk, ők üdvözlik a népet (akárcsak az ősi karneválokon). Némelyiktől még csoki szerencsepénzt is kaphatunk, egyfajta velencei szuvenírként.

A legfontosabb látnivalók

A Dózse-palotát a Sóhajok hídja köti össze a börtönnel. A híd arról kapta a nevét, hogy az elítéltek az ablakaikon keresztül láthatták az oly távolinak tűnő kinti világot. A szabadságvágyukat pedig sóhaj kíséretében fejezték ki. Casanova is élvezte a börtön „vendégszeretetét”, és azon kevesek egyike volt, akinek sikerült megszöknie a hírhedt épületből.

A másik híres híd a Rilato, amely a 19. század közepéig a Canal Grande egyetlen gyalogos átjárója volt. Innen érdemes egy pillantást vetni a Szent Márk Székesegyházra. A világ egyik legszebb katedrálisa a város védőszentjéről kapta nevét. Történetéről jó, ha tudjuk, azért kezdtek építeni 828-ban, hogy helyet biztosítsanak Szent Márk Alexandriából kimenekített ereklyéinek.

Velencéből a közelben lévő kis szigetekre (Murano, Burano) érdemes ellátogatni vaporettóval, azaz vízi busszal. A Canal Grandét is végigjárhatjuk a speciális járművel. Ha pénztárcánk engedi, mindenképen gondolázzunk egyet! A szűk utcácskák, sikátorok (ingyen) is romantikázásra csábítják a szerelmes turistákat.

Ha a látnivalóktól szellemileg elfáradtunk, irány ismét a Szent Márk tér, és élvezzük a karneváli hangulatot! Rövid időre tényleg a fantázia birodalmába csöppenhetünk. Színházzá változik az egész város, ahol a helyiek a színészek. A lüktető iram pedig magával ragadja a turistákat. A mulatság nagyban hasonlít a több évszázaddal ezelőttihez. Ne feledjük, Velence már a 11. században is rendezett mulatságokat, a 18. században pedig elnyerte a karneválok városa címet! (Az 1200-as években még az álarc használatára is hoztak szabályokat). Majd Napóleon hosszú időre betiltotta a bűnös mulatozást, és csak az 1979-ben élesztették fel a régi szokásokat. A mulatság legfontosabb célja, hogy hangoskodással, zenével, tánccal elűzzék a velenceik a már hosszú ideje náluk időző hideg évszakot. A karnevál utolsó napja húshagyókedd, ekkor szimbolikusan is –„megölik” a telet és a karnevált. Ma a helyiek a maszkoktól szabadulnak meg, de a galambröptetés, a konfetti zápor is hozzátartozik a hagyományokhoz.

A vendégek sok helyen vásárolhatnak álarcot, beöltözhetnek, sőt lépten-nyomon találkozhatuak arcfestőkkel. Ezek mind segítenek az átszellemülésben.
Ha megéhezünk a nagy mulatozásban, mindenképpen kóstoljuk meg a helyi specialitásokat, a valódi olasz pizzát és a különféle tésztákat. Ne lepődjünk meg azon, ha a vendéglátósok egyszer csak egy puskát tartanak a fejünkhöz, ez is a karneváli játék része. Azt viszont nézzük meg, hol és mennyiért kínálják a harapnivalót, hiszen egy utcán belül is nagy lehet az eltérés!

Érdemes néhány pillantást vetni a boltokra, butikokra, sőt az utcai árusoknál is beszerezhetünk olcsó és jó minőségű portékákat. Alkudozni viszont kötelező, hisz az olaszok el is várják!

Szóval Velence romantikus, csábító és bohókás. Mindenképpen megér egy kirándulást! Családdal is bátran felkerekdhetünk, hisz a gyerekek is élvezni fogják.

U.i: A tervek szerint májustól vezetik be a fejenkénti 3 eurós belépési díjat a Velencébe látogató turisták számára, a napidíj 2020. január elsejétől a tervek szerint tovább emelkedik, 2022-től pedig az előzetes belépési foglalás is kötelező lesz az olasz és a külföldi látogatók számára. A farsangra érkező jelmezeseknek még nem kell belépődíjat fizetni.

A farsangi időszakhoz számos néphagyomány kapcsolódik. Tudj meg minél többet ezekről!

Hosszú a farsang, április végén lesz húsvét: néhány régi szokás, fontos dátumok

Fotók forrása: Pixaby