A stressz természetes velejárója mindennapjainknak, ugyanakkor a hosszabb ideig fennálló feszültségnek komoly testi tünetei is lehetnek. Annak érdekében, hogy elkerüljük a stressz káros egészségügyi következményeit, érdemes néhány egyszerű, fejben elvégezhető módszert elsajátítani. Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, aki a sárvári Spirit Hotelben tart előadást az érdeklődőknek, több hasznos tippet ad a mindennapi stresszkezeléshez.

Parkolnál, miközben a mögötted álló már nyomja a dudát? Közeleg a leadási határidő, és fogalmad sincs még, hogyan tudod befejezni a munkát? A váróteremben ülsz egy orvosi leletre várva? Ezekben a helyzetekben az a közös, hogy ilyenkor emelkedik a pulzusunk, szapora lesz a légzésünk, felgyorsul az anyagcserénk. Ez maga a stressz, ami nem más, mint szervezetünk válasza a veszélyesnek gondolt helyzetekre. Olyan reakciók indulnak be ilyenkor, amelyek felkészítenek a harcra vagy a menekülésre. A modern embernek persze már ritkán kell vadállatokkal megküzdenie, mindennapjaink mégis tele vannak olyan, a fenti példákhoz hasonló, kihívást jelentő helyzetekkel, amelyeket „stresszfaktorként” élünk meg. Kutatások bizonyítják, hogy ha huzamosabb ideig stresszüzemmódban működünk, az ártalmas lehet az egészségünkre nézve. Márpedig ha a stresszfaktorok számát nehezen tudjuk csökkenteni, kénytelenek vagyunk a másik oldalról megközelíteni a problémát: próbáljuk meg a saját reakciónkat megváltoztatni! Dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológus, aki a sárvári Spirit Hotelben tart előadást az érdeklődőknek, többek között az alábbi mindennapi stresszkezelő technikákat ajánlja.

1. Címkézzük át a szituációt!

Vizsgáljuk meg más szemszögből az adott szituációt, és ennek hatására megváltozhat a hozzá kapcsolódó stressz mértéke is. Ez nem mindig könnyű, de tudatos odafigyeléssel fejleszthető képesség. Sokszor már az is segíthet, ha belegondolunk a másik fél helyzetébe. Ha például türelmetlen velünk valaki, gondoljunk arra, talán csak nehéz napja van, és ne az ő érzelmeit vegyük át, ne vonatkoztassuk magunkra a negatív emóciókat. Inkább legyünk vele kedvesek – sokszor fogjuk tapasztalni, hogy ezek a helyzetek megfordíthatóak!

2. Végezzünk relaxációs gyakorlatokat!

Stresszes állapotban izmaink megfeszülnek, testünk menekülésre vagy támadásra készül. Ha ezen szeretnénk változtatni, egy kis időre ki kell szakadnunk a helyzetből, hogy „kiengedjünk”. Ehhez jó lehetőséget kínálnak a különböző relaxációs technikák. Az egyik legegyszerűbb módszer, ha nehéz helyzetben egy percre megfeszítjük, majd kiengedjük az izmainkat. Például ökölbe szorítjuk a kezünket, majd engedünk a szorításon, az így kinyújtott izomban korábban meglévő feszültség enyhülni fog. A „gyors megoldások” mellett persze nagyon sokféle relaxációs technika létezik, érdemes kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet.

3. Tartsunk szünetet!

Egy hosszabb stresszes időszak után fontos, hogy adjunk magunknak időt a regenerálódásra, amikor a mindennapokból hosszabb időre kiszakadva végre önmagunkra figyelhetünk. Manapság sokan használják az énidő fogalmát az ilyen időszakokra: valóban szükségünk van rá, hiszen a rengeteg külső elvárás mellett a saját igényeinknek is teret kell engednünk. Szerencsére ma már nagyszerű elvonulási lehetőségek állnak a rendelkezésünkre akár napi szinten a lakóhelyünk környékén, de vonzó úti célok közül is válogathatunk. A sárvári Spirit Hotelben például külön figyelnek az énidőnkre, és olyan kifejezetten stresszkezelő wellness programok is elérhetőek, mint a szabad lebegést kínáló floating vagy az ájurvédikus masszázsok.

+1 Beszéljük ki magunkból a feszültséget!

Sokunknál bevett szokás, hogy megkérdezzük párunktól, szüleinktől vagy épp gyermekünktől este, hogyan telt a napja. De vajon tényleg oda is figyelünk arra, mit válaszolnak? Vezessünk be a mindennapjainkba egy olyan fél órát, amikor elmeséljük, mi történt velünk – és ilyenkor tényleg hallgassuk meg a másikat is! A nehézségek kibeszélése hatékony módszer a stressz levezetésére, kimutatható, hogy ilyenkor csökken a szervezetben a hozzá kapcsolható hormonok mennyisége, így jó hatással van lelkiállapotunkra.

Mi a stressz?

A stressz szó a latin strictus (szoros) szóból származik, és igénybevételt jelent. A stressz fogalmát 1960-ban egy magyar tudós, Selye János dolgozta ki, akinek definíciója szerint a stressz a szervezet nem specifikus reakciója olyan ingerekre, amelyek kibillentik egyensúlyi állapotából.

A krónikus stressz tünetei

A krónikus stressz kezdetben általában a hangulatunkat befolyásolja leginkább. Ingerültek, türelmetlenek leszünk, gyakorivá válhatnak a hangulatingadozások is. Gyakran jelentkezik alvászavar, ezáltal pedig fáradékonyság és fejfájás azoknál, akik túl sokat idegeskednek. Súlyosabb esetben pedig akár magas vérnyomást, sőt hajhullást is okozhat ez az állapot.

Ha még többet olvasnál a témáról, ezt a cikket se hagyd ki! 

Így száműzheted életedből a mindennapi stresszt!