Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai), és keresztútjárást is tartanak. Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából.

A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása “az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg”.
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét.
A hívek könyörgése után a pap a nagyböjt ötödik vasárnapján, az úgynevezett feketevasárnapon letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik a feszületet, és térdet hajtanak előtte – olvasható az MKPK közleményében.
A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.
Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.

Kozma Imre atya a húsvét üzenetéről
Nagypéntek csendjében az a legfontosabb, hogy belássuk: emberi élet csak Isten erőterében lehetséges – mondta Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke az M1 aktuális csatornán pénteken.

Mint mondta, Jézus hozta el az isteni erőteret, ami azt jelenti, hogy a rosszat nem rosszal viszonozza, hanem jó válasza van rá, azaz irgalmas, megbocsátó, nagylelkű és az életét adja az emberekért.
Hozzátette: az isteni erőteret az egyház őrzi és a keresztényeknek kell megjelenítenie.
Emberhez méltó életet csak akkor élhetünk, ha a rosszra jó választ tudunk megfogalmazni, ezt pedig Jézus életpéldájából tanulható meg – tette hozzá a katolikus pap.

A népi hagyományokban fontos szerepe van a tűznek és a víznek

A húsvéti ünnepkör szerves részét képzi a tűz- és vízszentelés hagyománya – mondta Bereczki Ibolya néprajzkutató pénteken az M1 aktuális csatornán.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese elmondta, hogy nagypénteken nemcsak Krisztus kereszthaláláról emlékeznek meg, hanem az a nagypénteki tisztálkodásnak, a rituális fürdésnek is az ideje. Ehhez a naphoz több mágikus tartalmú szokás is köthető, példaként említette a nagypénteki kenyeret, amellyel a vízbe fulladt halottat keresték a folyóvizek mentén.

A hagyomány szerint nagycsütörtöktől egészen nagyszombat estig nem lehetett tüzet gyújtani. A tűzszentelést követően a parazsat hazavitték a házhoz és azon főzték meg a vacsorát – tette hozzá.
Kitért arra is, hogy a nagyhét minden napja más-más feladatot ad egy hagyományos parasztcsaládnak vagy falun élő családnak, ebben az ünnepre való testi és lelki felkészülés fontos szerepet játszott mind a katolikusoknál, mind a reformátusoknál.

Forrás: MTI