Ha húsvét, akkor tojásfestés, pelyhes kiscsibék, locsolkodás, körmenet. Legalábbis nekünk, magyaroknak mindenképpen. Gondoltad volna, hogy a világ egyes részein parádés maszkabállal, gigantikus tojásrántottával vagy épp máglyarakással köszöntik a tavaszt? Vess egy pillantást a földgömbre, miként üdvözlik más nemzetek is ezt a keresztény ünnepet!

Spanyolország: Csontvázak haláltánca nagycsütörtök éjjelén
A húsvéti események köztudottan nagycsütörtök estéjén, az utolsó vacsorán kezdődnek. Egy középkori, spanyol városka, Verges lakói érdekesen emlékeznek a nagypéntek szomorú történéseire. A „dansa de la mort”, azaz „haláltánc” keretében az emberek csontváznak öltözve kaszákkal és hamvakat tartalmazó ládikákkal parádéznak csütörtök éjjel az utcákon, felidézve a keresztút eseményeit. A halál megszemélyesítése Verges-ben a 14. századi pestisjárványra nyúlik vissza, ahol rengetegen életüket vesztették.

Columbia, Guatemala: ahol a körmenet egy hétig tart
A katolikus körmenet időpontja hazánkban szombat este, általában sötétedés után, hiszen a gyertyagyújtásnak és a virrasztásnak is nálunk jelentősége van. Guatemalában azonban a körmenet egyhetes fesztivállá nőtte ki magát, és egész nagyhéten tart. Hatalmas szobrokkal vonulnak át a városon, rezesbanda játszik, a dobpergés pedig leginkább a riói karneválra emlékeztet. Ezt a hagyományt spanyol misszionáriusok hozták be Európából az 1700-as években. Columbiában a nazarénus egyház hívei a Klu-klux klán tagjaira emlékeztető, lila csuklyás köpenyben vonulnak fel, leplükön hatalmas, fehér kereszttel. A lila köztudottan a bűnbánat jelképe, mely a húsvét szerves része.

norveg-krimi

 A norvégok krimiolvasással várják a feltámadást
Sok köze nincs a kereszténységhez, azonban tény és való, hogy Norvégiában a húsvét minden évben egybeesik egy új krimi-sikerkönyv, az úgynevezett „Húsvéti krimi”, azaz Paaskekrimmen megjelenésével. E kimondottan norvég hagyományt egy kiadó vezette be 1923-ban, amikor új krimijét a napilapok címlapján reklámozta. A népszerűsítés olyan jól sikerült, hogy az olvasók azt hitték, megtörtént események összefoglalóját látják az orruk előtt. Azóta olvasnak a norvégok krimit húsvétkor.

Korfu, Görögország: Repülő csészealjak helyett repülő cserépedények
Hiszel a repülő csészealjak létezésében? Ha nagyszombat reggelén esetleg Korfu szigetén jársz, ha nem is földöntúli, de érdekes élményben lehet részed. Ekkor rendezik ugyanis a hagyományos húsvéti „edénydobálást”: az emberek mindenféle agyag- és cserépedényt hajigálnak ki az ablakukon, fazekak és lábasok törnek ripityára az aszfalton. Mintha csak egy szenvedélyes, olasz melodráma közepén lennénk- veszekedő pár nélkül. A népszokás állítólag Velencéből származik, ahol hagyomány volt, hogy az emberek újévkor ilyen módon szabadultak meg régi tárgyaiktól. Mások szerint az edénydobálás a tavaszi megtisztulási rituálé része: kidobnak mindent, amitől meg akarnak szabadulni, amit eluntak vagy nem akarnak már használni. A régi cserepek helyett csak újakba szabadott ültetni a termést hozó magokat.

maglya

Halloween húsvétkor: boszorkányűzés Finnországban
A finneknél és más skandináv országokban is dívik a húsvéti halloweenozás. A gyerekek ijesztő maskarákba bújnak, bekormozzák arcukat, és sebhelyeket festenek rá, majd karjukon seprűnyéllel, fűzfaággal és üres kávéskannával koldulva járják az utcákat. Húsvét vasárnapján a finnek hatalmas máglyatüzet raknak, hogy elűzzék a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvétvasárnap között körülöttük repkednek.

Lengyelország: nem csak a lányok kapnak hidegzuhanyt!
Míg nálunk örök divat marad a locsolkodás húsvéthétfőn – a férfinép kaján örömére – a nem is olyan messzi Lengyelországban férfiak is részesülhetnek a felfrissülés „örömében”. A cél itt is a transzcendens megtisztulás, azzal a babonatöbblettel, hogy ha lányt ér ez a megtiszteltetés, van rá esélye, hogy még abban az évben férjhez menjen. A locsolás szokását itt amúgy a lengyel Mieszko pápa vezette be i. u. 966-ban, a keresztelés „vizes” hagyományát követve.

omlett

Franciaország: gigantikus tojásrántotta reggelire
Mivel a franciák a konyhaművészetükről híresek, nem meglepő, hogy húsvétkor is egy gasztronómiai remekkel rukkolnak elő: egy francia kisváros lakói minden évben omlettel kezdik a húsvéthétfőt, és nem is akármilyennel! A gigantikus rántotta 4500 tojásból készül, és kb. ezer ember táplálására elegendő. A legenda szerint rég Napóleon állomásozott seregével a városkában, és omlettet kért reggelire. A rántotta olyannyira ínyére volt, hogy utasította a lakókat: gyűjtsék össze a város összes tojását, és embereinek is süssenek hasonlót. A hatalmas omlettsütés hagyománya mind a mai napig megmaradt.

Szlovákia és Cseh köztársaság: az asszonyka verve jó?
Kelet-Európában nemcsak a locsolkodás tradíciója elterjedt húsvétkor, hanem az „asszonyverés” is. Persze csak a szó humoros értelmében. Húsvéthétfő reggelén a férfiak szalagokkal díszített fűzfaágakkal járnak házról házra, és azzal sóznak a lányok, asszonyok fenekére. A cél nem büntetés vagy fájdalomokozás, hanem a locsoláshoz hasonló rituális megtisztulás, termékennyé tétel. A fűzfa ága elsőként rügyezik tavasszal, ezáltal válhatott az életerő és termékenység szimbólumává.

keresztre feszites

Fülöp-szigetek: élve keresztre feszítés
A világ egyes részein a végletekig elmennek. A Fülöp-szigeteken például nagypénteken eljátsszák Krisztus kereszthalálát, egyes önként jelentkezőket még akár kereszthez is szögeznek, hogy jobban átérezzék Jézus értük vállalt kereszthalálát. Nem meglepő, hogy az ottani egyház ehhez a „játékhoz” nem adja beleegyezését.

Húsvét a Fehér Házban
Az USA-ban már több mint 130 éve ad otthont a washingtoni Fehér Ház kertje a hagyományos tojásgurító-versenynek. Ezt a hagyományt telepesek hozták az újvilágba, az esemény különlegessége pedig, hogy az elnöki palota minden évben más és más témával várja a festett tojásokat gurító gyerekeket.

Jász Veronika